A meddőség kérdése a reproduktív orvoslásban: Orvosi és (inter)kulturális perspektíva

2021-1-HU01-KA220-HED-000027613 - COHRICE

 

SYLLABUS

5. A meddőség kérdése a reproduktív orvoslásban: Orvosi és (inter)kulturális perspektíva

(Haladó)



2. dia.  - MEGVITATOTT TÉMÁK

Ebben a tantervben a meddőség és az asszisztált reprodukciós technológia (ART) témáját két szempontból vizsgáljuk: orvosi és beteg szempontból.

A tanterv a következő lépéseken halad át annak érdekében, hogy sokrétű képet adjon a meddőség és a meddőség kezelésének kérdéséről:

Először orvosi szempontból vizsgáljuk a meddőség kérdését, majd ugyanezt a kérdést vizsgáljuk meg a meddő nő szemszögéből is. Mindkét perspektíva bemutatása után felvetjük azt a kérdést, hogy mit tehetnek az egészségügyi szakemberek az orvos és a beteg közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében, elősegítve az együttműködő és hatékony kapcsolatot, miközben meddőségi kezelést nyújtanak.

Másodszor, hasonló megközelítést követve orvosi szempontból mutatjuk be a mesterséges megtermékenyítés (ART) folyamatát, és betekintést nyújtunk annak megértésébe, hogy ez mit jelent a beteg szemszögéből. Mindennek az a célja, hogy végső soron bemutassa, mit tehet az orvos a perspektívák közötti különbségek áthidalása érdekében.

Szeretnénk rámutatni, hogy kulturális, vallási és társadalmi tényezők befolyásolják az észlelést, a kommunikációt és az orvosi beavatkozásoknak való megfelelésünket.

3. dia. - A VITA SZERKEZETE - BEVEZETÉS

Orvosi szempontból a meddőség és a terápia kérdése magában foglalja a diagnózist, az okok feltárását, a tudományosan tesztelt módszerek alkalmazását a meddőség leküzdésére, kezdve a kevésbé invazívtól a végső soron invazívabb beavatkozásokig.  Ez egy problémaközpontú folyamat, ahol a végső cél a gyermek élveszületése a családban.

A nő szemszögéből a meddőség és az ART kérdése nemcsak orvosi kérdés, hanem személyes, társadalmi és környezeti tényezőkről is szól.

Ez könnyen vezethet olyan helyzetekhez, amikor az orvos és a beteg nehezen tud együttműködni, félreértések merülhetnek fel, főként az egyoldalú kommunikáció miatt, ami nem megfelelőséghez és a kezelés sikertelenségéhez vezet.  

Slide 4 - 5 MEDDŐSÉG - ORVOSI PERSPEKTÍVA

A "sterilitás" kifejezés azt jelenti, hogy egy évnyi próbálkozás után sem lehet teherbe esni, míg a "meddőség" kifejezés azt jelenti, hogy nem tudunk élő gyermeket szülni. A két kifejezést gyakran felváltva használják, és nem tesznek pontos különbséget közöttük. Megkülönböztetünk elsődleges sterilitást vagy meddőséget, amikor a nő még soha nem volt terhes vagy nem fogant, és másodlagos sterilitást, amikor az érintett nőnek már volt korábbi terhessége.

Világszerte minden hatodik pár legalább egyszer szenved a meddőség valamilyen formájától reproduktív élete során, ez világszerte 48 millió párt, illetve 25 millió európait jelent. A meddőség miatt diszkrimináció, valamint szorongás és depresszió is kialakulhat. (Egészségügyi Világszervezet, 2023; Mascarenhas et al. 2012)

A női partnerek növekvő életkora az egyik leggyakoribb magyarázat a meddőség növekvő gyakoriságára. Az Európai Unióban népességfogyás tapasztalható, az Eurostat szerint a legmagasabb születési arányszám a kilenc uniós országból álló mintában a generációváltáshoz szükséges stabilizációs arányszám alatt van. A legalább 12 hónapig tartó meddőség jelenlegi előfordulási gyakorisága világszerte a 20-44 év közötti nők 8-12%-a között van.

Csúszda 6 - 7. - A MEDDŐSÉG OKAI

A férfiak meddőségének 20-30%-a fiziológiai okokra, a nők meddőségének 20-35%-a fiziológiai okokra és az esetek 25-40%-a mindkét partner problémájára vezethető vissza. Az esetek 10-20%-ában nem találnak okot, ezeket idiopátiás meddőségi problémáknak nevezzük. A meddőség összefügg a módosítható életmódbeli tényezőkkel is, mint például a dohányzás, a testsúly, a kábítószer-fogyasztás, a túlzott alkoholfogyasztás és a stressz ( Gelbaya és mtsai. 2014; Egészségügyi Világszervezet, 2023; Gore és mtsai. 2015; Segal és mtsai. 2019) 4,5 ,1,6–8

A női reproduktív rendszerek meddősége a következőkből eredhet:

  • A petevezetékek károsodott strukturális vagy funkcionális átjárhatósága, például elzáródott petevezetékek, amelyeket kezeletlen szexuális úton terjedő fertőzések vagy nem biztonságos abortuszok mellékhatásai, szülés utáni szepszis vagy hasi/medencei műtétek okoznak.
  • Méhbetegségek, amelyek lehetnek gyulladásos (mint az endometritisz), veleszületett (mint a méhszeptátum) vagy jóindulatú (mint a mióma, polipok).
  • A petefészkek működését befolyásoló tüszőbetegségek, mint például a policisztás petefészek szindróma vagy a korai petefészek elégtelenség.
  • A hipotalamusz - hipofízis tengely patológiái, amelyek viszont a női reproduktív funkciók rendellenességeihez vezetnek. (Egészségügyi Világszervezet, 2023)

E tényezők arányos jelentősége a női meddőségben eltérő lehet a különböző etnikumok, kultúrák, vallások és társadalmi körök esetében, amelyek befolyásolhatják az átlagos szülőképes kort, a szexuális szokásokat, az alapbetegségek előfordulását (például a PCOS vagy a POI, illetve a mióma és a szexuális úton terjedő betegségek előfordulását).

A férfiak reproduktív rendszereinek meddősége a következőkből eredhet:

  • A reproduktív traktus elzáródása, amely a sperma kilökődésének zavarát okozza. Ez az elzáródás az ondót szállító csövekben (például az ejakulációs csatornákban és az ondóhólyagokban) fordulhat elő. Az elzáródások általában a nemi szervek sérülései vagy fertőzései miatt alakulnak ki.
  • Hormonális rendellenességek, amelyek az agyalapi mirigy, a hipotalamusz és a herék által termelt hormonok rendellenességeit okozzák. Az olyan hormonok, mint a tesztoszteron, szabályozzák a spermiumtermelést. A hormonális egyensúlyzavarhoz vezető betegségekre példa az agyalapi mirigy- vagy hererák.
  • A herék nem termelnek spermiumot, például varicokele vagy a spermiumtermelő sejteket befolyásoló orvosi kezelések (például kemoterápia) miatt.
  • Rendellenes spermiumfunkció és -minőség. A spermiumok rendellenes alakját (morfológia) és mozgását (motilitás) okozó körülmények vagy helyzetek negatívan hatnak a termékenységre. Az anabolikus szteroidok használata például olyan rendellenes spermaparaméterekhez vezethet, mint a spermiumok számának a csökkenés és alakjának a megváltozása. (Egészségügyi Világszervezet, 2023; Gore et al. 2015)

Az olyan életmódbeli tényezők, mint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás vagy az extrém alacsony testtömegindex növelhetik a meddőség előfordulását. Ezenkívül a környezeti szennyező anyagoknak és toxinoknak (gonadotoxikus gyógyszereknek) való kitettség közvetlenül mérgező lehet az ivarsejtekre (petesejtekre és spermiumokra), ami csökkent számban és rossz minőségben jelentkezik. (Egészségügyi Világszervezet, 2023; Gore és mtsai. 2015; Segal és mtsai. 2019)

MEDDŐSÉG – A BETEG SZEMSZÖGÉBŐL

Slide 8-9. - SZEMÉLYES KONTEXTUS

A meddőség megítélése a nő vagy a pár szemszögéből más tapasztalat, mint az orvosi szemszögből. Összességében a férfiak meddőségi tapasztalatait nem vizsgálják kellőképpen (Culley et al. 2013). Ez a bekezdés a meddőség témáját tárgyalja az orvosi kommunikáció szempontjából. Ebben a tananyagban a meddőség női tapasztalatainak közelebbi megértésére összpontosítunk. Először a lehetséges érzelmekre összpontosítunk, amelyeket a nők a meddőségük miatt átélhetnek. Az érzelmek kontextusfüggőek. A szakirodalomban különböző, a meddőséggel kapcsolatos érzelmi listák találhatók. A meddőség például gyakran jár együtt olyan érzelmi reakciókkal, mint a kudarc, az elégtelenség vagy a csökkent kompetencia érzése; az elszigeteltség és az elidegenedés érzése azoktól, akik képesek teherbe esni; a megbélyegzés mély érzése; és a kezelés iránti erős elkötelezettség. Greil et al. (Greil et al. 2010) egy szakirodalmi áttekintés alapján a következő, a termékenységgel kapcsolatos érzelmeket és tapasztalatokat állította össze: negatív identitás; értéktelenség és elégtelenség érzése; a személyes kontroll hiányának érzése; harag és neheztelés; gyász és depresszió; szorongás és stressz; alacsonyabb életelégedettség; irigység más anyák iránt; a közös alkotás álmának elvesztése; az "érzelmi hullámvasút"; az elszigeteltség érzése.

A diákon a cikkben felsorolt érzelmek mindegyikét egy-egy lehetséges konkrét gondolat kíséri, hogy szemléltesse és kézzelfoghatóvá tegye, mit tapasztalhat egy nő a termékenységével kapcsolatban.

MEDDŐSÉG - A BETEGEK SZEMSZÖGÉBŐL

Csúszda 10-15. KULTURÁLIS HÁTTÉR

A meddőség megélését a személyes/társadalmi/kulturális/vallási kontextus is befolyásolja. Az olyan tényezők, mint a társadalmi-gazdasági státusz, a vallási hatások, a kulturális hiedelmek, a társadalmi struktúra stb. alakíthatják a tapasztalatokat. A következő példa (1. eset) egy magasan képzett bevándorló nő esetét mutatja be egy európai termékenységi központban:

"37 éves vagyok. Gyermekkoromban jöttem Törökországból Ausztriába. Jogi diplomám van, ügyvédként dolgozom. A férjemmel a helyi török közösségben élünk. Már 5 éve nem tudok teherbe esni, és ennek semmilyen objektív okát nem tudjuk megtalálni, azon kívül, hogy a férjem spermiumszáma nem elegendő. De persze, mivel hosszú évekig tanultam, lehet, hogy túl öreg vagyok az első gyermekemhez. Nem szeretném, ha egy férfi orvos vizsgálna meg. Csak ha itt van a doktornő, akkor engedném, hogy megvizsgáljanak."

A példa világosan mutatja, hogy a társadalmi kontextus sokféleképpen alakíthatja az ember tapasztalatait. Egy kisebbségi csoport tagjaként a helyi közösségen belüli élet egyszerre hozza magával az elkülönültség és a társadalomhoz tartozás érzését. Az ő esetében a közösség egy másfajta vallási kultúrát, sőt talán még a többségi társadalomtól eltérő családszerkezetet és nemi szerepeket is képvisel. Eközben a nő magasan képzett, és szakmája alapján egy másik közösség tagja is, amelyhez hűséges lehet. Mint kiderült, maga választotta tanulmányi területét, szembemenve közvetlen környezetének értékeivel.

A következő példa (2. eset) azt szemlélteti, hogy a beteg-orvos kapcsolat eltérő megítélése hogyan akadályozhatja az együttműködést.
"Jennifer vagyok, 27 éves, és már 5 éve próbálok gyermeket vállalni. Kétoldali petefészek elzáródásom van. 95 kilogramm vagyok, és dohányzom. Nem tudok leszokni, próbálkozom, talán sikerülni fog átmenetileg, de lehet, hogy nem. Le kéne fogynom? Ne mondd nekem, hogy én fizettem ki ezt a pénzt, nekik kellene ezt megcsinálniuk helyettem. Ez a harmadik próbálkozás, kicsit frusztrált vagyok, nem is tudom, miért nem működik, amikor azt hittem, hogy működni fog (in vitro megtermékenyítés). Biztos vagyok benne, hogy az orvos rossz, nem vizsgáltak meg mindent, nem segítenek eleget, elégedetlen vagyok."

A példa világosan mutatja, hogy a nő inkább ügyfélként tekint magára az orvos felé. A fizetés ebben az esetben arra szolgál, hogy levegye magáról a felelősséget, és a másik fél számára elszámoltathatóságot biztosítson. Ez a betegszerep pszichológiailag kifizetődő lehet (nem kell felelősséget vállalni, kudarc esetén van kit hibáztatni), de semmiképpen sem támogatja az együttműködő orvos-beteg kapcsolatot.

Amint a példákból látható, a meddőség megélését nagymértékben befolyásolja a társadalmi kontextus. Konkrétan a termékenységgel és meddőséggel kapcsolatos explicit vagy implicit társadalmi normák alakítják, amelyek a vallási tanokban, a népi hiedelmekben, a megbélyegzésben és a nemek közötti dinamikában figyelhetők meg.  Az egészségügyi személyzetnek képesnek kell lennie arra, hogy megfejtse a kezelt személy reakcióit, hogy közös nevezőre jusson egy elfogadható kezelési módszerrel.  

16. dia- INFERTILITÁS - A SZEMLÉLETEK MEGVÁLTOZÁSA

A meddőség kezelésében az orvosi és a páciens nézőpontja nem feltétlenül azonos. Ebben a kapcsolatban a beteg kiszolgáltatott helyzetben van, az orvos pedig potenciális megoldást kínál a problémájára. A beteg azért keresett orvosi segítséget, mert ebben látja a lehetőséget, hogy változtasson a helyzetén. A kölcsönhatásuk azonban még mindig kihívásokkal járhat. Az itt leírt kommunikációs modell az orvosi kommunikációs megközelítést képviseli, amelyben a beavatkozásról szóló döntés partnerségben születik, és a döntést követően az orvos vezeti a beavatkozást, a beteg pedig együttműködik (Cheng et al., 2015). A meddőségi kezelés egy speciális orvosi esetet képvisel: mivel itt a kezelési lehetőségekről való részvételi (beteg-orvos) döntéseket orvos által vezetett beavatkozások követhetik (ellentétben pl. az intenzív terápiás esetekkel vagy akut fertőzésekkel, ahol a döntéshozatal nagy részét az orvosok vezetik).
Ahhoz azonban, hogy közösen döntsenek, először is ki kell építeni a bizalmat. A lépések a dián láthatók: ismerje fel a másik érzéseit; ismerje el azokat; tükrözze vissza, hogy elfogadja őket, érvényesítse, hogy ezek az érzések természetesek.

ART - ORVOSI PERSPEKTÍVA

Dia 17 - MEGHATÁROZÁS
Egy új korszak kezdődött Louise Brown, az első in vitro megtermékenyítéssel (IVF) fogant újszülött születésével 1978-ban. Azóta világszerte több mint 7 millió gyermek született asszisztált reprodukciós technológia (ART) segítségével.
Minden olyan eljárás, amely emberi petesejtek és spermiumok vagy embriók in vitro kezelését foglalja magában terhesség létrehozása céljából, az ART kategóriájába tartozik.
Az ART nem foglalja magában az asszisztált megtermékenyítést (mesterséges megtermékenyítést) akár női partnertől, akár spermadonortól származó sperma felhasználásával.

Csúszda 18-20. AZ ART FEJLŐDÉSE ÉS FORMÁI

A meddőség kezelése fontos része az egyének és párok családhoz való jogának megvalósításában.
Világszerte sokféle embernek lehet szüksége meddőségi kezelésre és a termékenységi ellátási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre. Az évente elvégzett ART-ciklusok száma az Egyesült Államokban körülbelül háromszorosára, Európában négyszeresére, Japánban hatszorosára, Kínában pedig legalább tízszeresére nőtt. (Egészségügyi Világszervezet, 2023; Alon et al. 2023)

A meddőséggel kapcsolatos beavatkozások elérhetősége, hozzáférhetősége és minősége nagymértékben eltér az európai országok között, és még inkább világszerte. Az európai népességfogyástól és a csökkenő születési rátáktól való félelem miatt a meddőség megelőzése, diagnosztizálása és kezelése egyre gyakrabban kerül előtérbe a nemzeti szakpolitikákban, de a meddőségi ellátás kereteit nagymértékben befolyásolják a kulturális, vallási, nemzeti és politikai értékek. Az orvosi infrastruktúra és a hozzáférhető közegészségügyi finanszírozás hiánya további akadályokat gördít a termékenységi ellátáshoz való általános hozzáférés elé. Bár az asszisztált reprodukciós technológia (ART) már több mint három évtizede elérhető, elérhetősége és megfizethetősége nemzeti szinten még az Európai Unióban is eltérő. (Egészségügyi Világszervezet, 2023)

Az asszisztált reprodukció jelentős mérföldköveket ért el. A mesterséges reprodukció alapjait már az 1950-es években lefektették a korai kísérletekkel, beleértve az állatokon végzett in vitro megtermékenyítést (IVF) (Bavister, 2002). 1978-ban megszületett Louise Brown, az első "lombik baba", ami jelentős áttörést jelentett az emberi IVF-ben. Az 1980-as években fejlesztették ki a gameták intrafallopiás transzferét (GIFT), amely az IVF alternatívája, ahol a petesejtet és a spermiumot közvetlenül a petevezetékbe helyezik. Az intracitoplazmatikus spermiuminjekciót (ICSI), amely egyetlen spermiumot juttat a petesejtbe, 1992-ben vezették be, forradalmasítva a férfi meddőség kezelését. A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) az 1990-es évek végén vált elérhetővé, lehetővé téve az embriók genetikai rendellenességek szempontjából történő szűrését a beültetés előtt. A 21. században jelentős előrelépés történt a petesejt-fagyasztási technológia terén, ami bővítette a termékenység megőrzésének és a családalapításnak a lehetőségeit. A csírasejtek (spermiumok és petesejtek) és embriók adományozása, valamint a béranyaság ellentmondásos téma.

Slide 21-27 - Kezelés
A meddőség okainak felmérése után a meddőségi kezelési módszerek széles skálája áll rendelkezésre. Mielőtt fiatal, egészséges, szabad petevezetékkel és jó spermaszámmal rendelkező pároknál ART-módszerekhez fordulnának, a ciklusfigyelés és az időzített közösülés lehet az első lépés.
Dia 22
A megtermékenyítés javíthatja az eredményt, ha a közösülés nem lehetséges, a spermaszám jó és a petevezetékek nyitva vannak.
Spermiumok száma
A nő állapotának tisztázása mellett a spermiogram kötelező a termékenységi kezelés részeként. Ezt a WHO szabványainak megfelelően kell elvégezni, és a nő invazív diagnosztikája vagy a kezelés megkezdése előtt kell elvégezni. Még akkor is, ha a férfi már gyermekeket nemzett a múltban, nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a spermiogram normális. Több paramétert is vizsgálnak a spermiumszám értelmezéséhez.
- Térfogat ≥1,5 ml
- Koncentráció ≥15 millió spermium /ml
- Progresszív motilitás ≥32% (a+b kategória)
- Morfológia: normálformák ≥ 4%

A mozgékonyság tekintetében a következő 4 kategóriát különböztetjük meg:
a.    Gyors progresszív motilitás
b.    Lassú progresszív motilitás
c.    Helyi motilitás
d.    Immotilitás

A fent említett paraméterek alapján a következő fogalommeghatározásokat állapították meg:
- Normozoospermia: kifogástalan spermiogram minden paraméterben
- Oligozoospermia: csökkent koncentráció
- Asthenozoospermia: progresszív motilitás <32%
- Teratozoospermia: normálisan kialakult spermiumok aránya <4%
- Azoospermia: nincs spermium az ejakulátumban
- Aspermia: nincs ejakulátum

Diák 23-27
Történelmileg az első IVF-kezelések a spontán ciklus változásait használták, és csak egy petesejtet nyertek ki. További vizsgálatok kimutatták, hogy a menstruációs ciklus alatt gonadotropinok beadásával ovulációt lehet előidézni, hogy nagyobb számú petesejtet kapjunk, ami nagymértékben megváltoztatta ennek az eljárásnak a hatékonyságát. Számos stimulációs protokollt vezettek be az in vitro megtermékenyítésen átesett betegeknél a petefészek kontrollált túlstimulációjára.
Az egyik legmeghatározóbb fejlesztés az in vitro megtermékenyítés (IVF) volt, egy olyan eljárás, amelynek során a petesejteket és a spermiumokat laboratóriumi körülmények között megtermékenyítik, mielőtt a méhbe ültetik. Az IVF számtalan meddőséggel küzdő pár számára hozott reményt.
Az intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI) egy másik jelentős áttörés, amely lehetővé teszi egyetlen spermium közvetlen befecskendezését a petesejtbe. Ez a technika forradalmasította a férfi meddőségi esetek kezelését, és növelte a sikeres fogamzás esélyét.
A genetikai vizsgálatok terén elért fejlődés szintén döntő szerepet játszott. A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) lehetővé teszi az embriók genetikai rendellenességek szempontjából történő szűrését a beültetés előtt, csökkentve az öröklődő betegségek kockázatát. A beültetés előtti genetikai szűrés (PGS) tovább fokozza ezt a folyamatot az embriók kromoszóma-rendellenességek szűrésével, ami egyes esetekben javítja a sikeres terhesség esélyét.
A petesejt-, sperma- és embrióadományozás új utakat nyitott a termékenységi kihívásokkal küzdő egyének és párok számára.

28. dia - Az ART kimenetelét befolyásoló módosítható és nem módosítható tényezők

A legtöbb ART kezelést 30 és 39 év közötti nőkön végzik.
A 35 év alatti fiatal és egészséges, normális testsúlyú nőknek 25-35% esélyük van arra, hogy az asszisztált reprodukciós technológiával történő fogantatás után élve szüljenek. Ez a sikerességi arány javulhat a kísérő ciklusokban. A 35 év feletti nőknél csökkent a sikerességi arány. Az életkor a legfontosabb tényező, amely befolyásolja az ART sikerét.  Az ART kimenetelét olyan módosítható tényezők is befolyásolják, mint a "beteggel kapcsolatos paraméterek" és a "klinikai gyakorlat". A beteggel kapcsolatos paraméterek, mint például az életmód és az egészségmagatartás, módosíthatók a kezelés sikerének fokozása érdekében. A BMI az egyik legfontosabb módosítható paraméter. Másrészt az "ellenőrizhetetlen szempontok" és a "laboratóriumi szempontok", amelyek a nem módosítható tényezők kategóriájába tartoznak, a beteg vagy a klinikai ellenőrzésen kívül eső elemeket foglalnak magukban, hangsúlyozva a módosítható tényezők optimalizálásának jelentőségét ezen ellenőrizhetetlen elemek korlátain belül az ART eredményeinek javítása érdekében.
Az ART orvosi folyamata gyakran sorozatos hormoninjekciókkal kezdődik, az ellenőrzött petefészek-stimuláció keretében. Ezt követi a tüszőpunkció, amely egy invazív módszer a petesejtek kinyerésére, amelyeket aztán IVF vagy ICSI eljárással termékenyítenek meg. Ha a megtermékenyítés megtörténik, az embriók blasztociszta stádiumba fejlődnek, és átkerülnek a méhbe. Két héttel később a terhesség terhességi teszttel kimutatható.
Ennek a folyamatnak számos szakasza van, ahol a kezelés kudarca és érzelmi csalódás (a beteg és az orvosi személyzet részéről) előfordulhat. A pácienseknek meg kell felelniük bizonyos paramétereknek ahhoz, hogy stimulálhatóak legyenek (a korai petefészek-elégtelenségben szenvedő vagy az előrehaladott korú páciensek nem biztos, hogy teljesítik ezeket a feltételeket a stimulációs folyamat megkezdéséhez). Előfordulhat, hogy a tüszők nem fejlődnek ki, a petesejtek nem nyerhetők ki, a petesejtek nem termékenyülnek meg, az embriók nem fejlődnek ki eléggé (rossz minőségű embriók), a méhnyálkahártya nem elegendő az átültetéshez, a terhesség nem érhető el, korai abortusz, extrauterin graviditás léphet fel.  Ezt a folyamatot a mellékelt rövid videó ismerteti.  

ART - A BETEG SZEMSZÖGÉBŐL

Dia 29 - SZEMÉLYES HÁTTÉR

A meddőség megtapasztalása önmagában vegyes érzelmeket vált ki. Amikor egy pár úgy dönt, hogy ART-eljárásban vesz részt akkor elkerülhetetlenül új érzelmi hatások lépnek fel: a reménytől a jelentős veszteség vagy kudarc élményéig.  Egy 2002-ben végzett felmérés (Verhaak et al 2002) 240 nőt és 219 férfit vizsgált, akiket az első mesterséges megtermékenyítés előtt és után is megkérdeztek. A vizsgálat középpontjában a szorongás és a depresszió szintje, a szexuális életük és a további beavatkozásokkal kapcsolatos terveik álltak.
Megállapították, hogy:

 "Az első sikertelen kezelési ciklus után mind a nőknél, mind a férfiaknál a depresszió, míg a nőknél a szorongás fokozódott."

"Az első sikertelen ciklus után a nők közel 13%-ánál a depresszió klinikailag releváns formái jelentkeztek."
"A szexuális kapcsolattal való elégedetlenség mind a férfiak, mind a nők esetében növekedett, függetlenül a kezelés sikerességétől."
Már rendelkezésre állnak adatok a párok érzelmi állapotában a folyamat során bekövetkező változások részletes nyomon követésére (Gabnai-Nagy, 2021). Összefoglalva, célszerűnek tűnik, ha a teljes folyamatot szakértői pszichológiai támogatással kísérjük (Frederiksen et al 2015, Peterson és Eifert 2011).
Mint látható, a meddőség és a művi beavatkozás bio-pszicho-szociális probléma. A csak orvosi szempontból történő megközelítés elhanyagolja a téma viselkedési aspektusait és pszichoszociális vonatkozásait. Maga a meddőség és a kezelés stresszt jelent, és nagy hatással van a jólétre és az életminőségre: Minél hosszabb ideig tart a depresszió és a szorongás (mindkét partner), annál nagyobb a szomatikus tünetek előfordulása (nők).

Slide 30 - 32. - Pszichológiai támogatás ART betegek számára

A pszichológiai támogatás célja nem a kezelés sikerességének javítása. Nincs bizonyíték arra, hogy a pszichológiai beavatkozások befolyásolnák a terhességek arányát. A meddőséggel és az ART-vel kapcsolatos pszichológiai tanácsadás célja lehet a meddőséggel és annak kezelésével kapcsolatos stressz csökkentése, alternatívák feltárása, érzelmi támogatás nyújtása, valamint a meddőséggel kapcsolatos (tudattalan) érzelmek, meggyőződések és gondolatok feltárása. A pszichológiai tanácsadás bevonásának a művi terápiába és a meddőségi kezelésbe általános gyakorlatnak kellene lennie, különösen a meddőség diagnózisakor, a függőségekkel, étkezési zavarokkal (még szubklinikai esetekben is), a termékenységet csökkentő viselkedési mintákkal, a kezelés típusára vonatkozó döntésekkel, az IVF-ciklus alatt, a terhesség nélkül végződő kezelések esetén, a vetéléskor, a kezelés végén, mindig az ivarsejt-adományozás előtt, és ha a beteg kéri.

Csúszda 33 - 34.
ART - A PERSPEKTÍVÁK KONVERGENCIÁJA

Az ART egy olyan kihívást jelentő folyamat, amelyben az orvosnak kell vezetnie a beteget (útmutatás-kooperációs modell). Kezdetben fontos, hogy az orvos és a nő/ a pár együtt hozza meg a döntést (kölcsönös részvétel) (Cheng et al, 2015). A különböző kezelési lehetőségek közötti döntés meghozatalához a helyzet és a lehetőségek világos bemutatása szükséges, majd a kulturális, ideológiai, érzelmi stb. különbségek felismerése és elfogadása. A döntéshozatali folyamat nem mindig egyezik az orvos meggyőződésével. Alapvető fontosságú, hogy elfogadjuk a felmerülő érzéseket. A döntés meghozatala után az orvos szerepe az, hogy a nőt vagy a párt az együttműködés útjára vezesse.

Csúszda 35 - 36.  Az ART ellentmondásos témái
Az asszisztált reprodukciós technológia (ART) olyan összetett területet jelent, ahol a beteg nézőpontja kiemelkedően fontos. Ezt a bonyolult világot mélyen befolyásolja a kulturális kontextus, és olyan etikai kérdéseket vet fel, amelyek az aggodalmak széles spektrumát ölelik fel.
Az ART etikai kérdéseinek egyik alapja az embriókkal való rendelkezés dilemmája, amely olyan sarkalatos kérdéseket foglal magában, mint például, hogy hány embriót kell átültetni, és mi legyen a felesleges embriók sorsa. Ezek a döntések a sikeres terhességhez fűzött reményeket foglalják magukban, ugyanakkor etikai aggályokat vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy mi történik a megmaradt embriókkal.
A kizsákmányolás szintén sürgető etikai kérdés, mivel aggályok merülnek fel a donorok, a helyettesítő személyek és a művi beavatkozásban részt vevő kiszolgáltatott népességcsoportok esetleges kizsákmányolásával kapcsolatban. Az orvosi fejlődés és az etikai megfontolások közötti kényes egyensúly döntő fontosságú az érintettek jogainak és jólétének védelme érdekében. Az eugenika és a dizájnerbabák etikai aggályok tárgyát képezik, mivel érintik az embriók bizonyos genetikai tulajdonságainak kiválasztását és a "dizájnerbabák" létrehozásának lehetőségét.

A művi beavatkozást körülvevő jogi környezet sokrétű és számos olyan kérdést foglal magában, amelyek a gyermekjóléttel, az embriók elhelyezésével, a petesejtek társadalmi célú lefagyasztásával, a reproduktív turizmussal és a nemek kiválasztásával kapcsolatosak. A jogi kérdések a művi úton született gyermekek jólétét és jogait, a felesleges embriókkal való rendelkezést, a petesejtek lefagyasztását és felhasználását, a határokon átnyúló reprodukciós szolgáltatásokat, valamint a nem orvosi okokból történő nemi kiválasztást érintik. Ezeknek az összetett kérdéseknek a kezelése érzékeny és átgondolt, személyes és kulturális kontextusba helyezett megközelítést igényel, amely tiszteletben tartja az etikai normákat, és védi a támogatott reprodukciós technológia bonyolult útjára lépők jogait és méltóságát.


Bibliográfia

Alon, I., Chebance, Z., Massucci, F. A., Bounartzi, T. & Ravitsky, V. (2023) Az asszisztált reprodukciós technológiák etikai, jogi és társadalmi következményeinek feltérképezése. J Assist Reprod Genet DOI:10.1007/s10815-023-02854-4.

Bavister, B. D. (2002). Az in vitro megtermékenyítés korai története. REPRODUKCIÓ-CAMBRIDGE-, 124(2), 181-196.

Brezina, P. R., & Zhao, Y. (2012). A modern asszisztált reprodukciós technológiák által érintett etikai, jogi és társadalmi kérdések. Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet, 2012, 1–7. https://doi.org/10.1155/2012/686253

Cheng, B. S., Bridges, S. M., Yiu, C. K. és McGrath, C. P. (2015). A kommunikációs modellek és keretek áttekintése az egészségügyi kontextusban. Fogászati frissítés, 42(2), 185–193. o. DOI:10.12968/denu.2015.42.2.185

Culley, L., Hudson, N. és Lohan, M. (2013). Hol vannak a férfiak? A férfiak marginalizálódása a meddőség társadalomtudományi kutatásában. Reproduktív Biomedicina Online, 27(3), 225–235. https://doi.org/10.1016/j.rbmo.2013.06.009

Frederiksen, Y., Farver-Vestergaard, I., Skovgard, N. G., Ingerslev, H. J., & Zachariae, R. (2015). A pszichoszociális beavatkozások hatékonysága a pszichológiai és terhességi kimenetelekre meddő nőknél és férfiaknál: Szisztematikus áttekintés és metaanalízis. BMJ Open, 5(1), e006592–e006592. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2014-006592

Gelbaya, T. A., Potdar, N., Jeve, Y. B. és Nardo, L. G. (2014) A megmagyarázhatatlan meddőség meghatározása és epidemiológiája. www.obgynsurvey.com.

Gore, A. C. és mtsai. EDC-2: (2015) Az Endokrin Társaság második tudományos nyilatkozata az endokrin rendszert károsító vegyi anyagokról. Endocrine Reviews vol. 36, 1–150 Preprint at https://doi.org/10.1210/er.2015-1010.

Iordăchescu, D. A., Golu, F. T., Paica, C. I., Gorbănescu, A., Panaitescu, A. M., Gică, C., Peltecu, G., & Gică, N. (2021). A meddőségi szakember és a beteg kapcsolata a COVID-19 járvány idején. Healthcare, 9(12), 1649. https://doi.org/10.3390/healthcare9121649

Mascarenhas, M. N., Flaxman, S. R., Boerma, T., Vanderpoel, S. és Stevens, G. A. (2012) A meddőség előfordulásának nemzeti, regionális és globális tendenciái 1990 óta: 277 egészségügyi felmérés szisztematikus elemzése. PLoS Med 9.

Miles, L. M., Keitel, M., Jackson, M., Harris, A. és Licciardi, F. (2009). A meddőség miatt kezelt nők szorongásának előrejelzői. Journal of Reproductive and Infant Psychology, 27(3), 238–257. https://doi.org/10.1080/02646830802350880

Segal, T. R. és Giudice, L. C. (2019) A kezdetek előtt: környezeti expozíciók, valamint reprodukciós és szülészeti eredmények. Fertility and Sterility vol. 112, 613–621 Preprint at https://doi.org/10.1016/j.fertnstert.2019.08.001.

Verhaak, C. M., Smeenk, J. M. J., Kremer, J. a. M., Braat, D. D. M., & Kraaimaat, F. W. (2002). [A mesterséges megtermékenyítés érzelmi terhe: Fokozott szorongás és depresszió sikertelen kezelést követően]. Nederlands Tijdschrift voor Geneeskunde, 146(49), 2363–2366. Doi: 10.3390/healthcare9121649

Egészségügyi Világszervezet. Meddőség. (2023). https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/infertility

További olvasmányok

Helene Mitchell, Wendy Norton, 37. fejezet - A meddőség pszichológiai hatása és az ART eljárások, Szerkesztő(k): Antonio Simone Laganà, Antonino Guglielmino, A meddőség kezelése, Academic Press, 2023, 387-395., ISBN9780323899079., h. ttps://doi.org/10.1016/B978-0-323-89907-9.00020-X. oldal.

Marcia C. Inhorn: Az asszisztált reprodukciós technológiához való jog: A meddőség leküzdése alacsony erőforrású országokban, International Journal of Gynecology & Szülészet, 106. évfolyam, 2. szám, 2009, 172-174. oldal, ISSN 0020-7292, https://doi.org/10.1016/j.ijgo.2009.03.034.
  (https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0020729209001556)

Natalibeth Barrera, Temidayo S Omolaoye, Stefan S Du Plessis, 6. fejezet - A globális termékenység, meddőség és asszisztált reprodukciós technikák kortárs nézete, Szerkesztő(k): Diana Vaamonde, Anthony C. Hackney, Juan Manuel Garcia-Manso, Termékenység, terhesség és wellness, Elsevier, 2022, 93-120., ISBN9780128183090., https://doi.org/10.1016/B978-0-12-818309-0.00009-5. oldal.  

Susan Gitlin, Alys Einion, 25. fejezet - Etika a termékenység és a terhesség kezelésében, Szerkesztő(k): Diana Vaamonde, Anthony C. Hackney, Juan Manuel Garcia-Manso, Termékenység, terhesség és wellness, Elsevier, 2022, 479-492., ISBN9780128183090., https://doi.org/10.1016/B978-0-12-818309-0.00015-0. oldal.  

Shereen Assaysh-Öberg, Catrin Borneskog, Elin Ternström: A nők meddőségi tapasztalatai és kezelése – Csendes bánat és sikertelen gondozás és támogatás, Sexual Reproductive Healthcare, 37. kötet, 2023, 100879, ISSN 1877-5756, https://doi.org/10.1016/j.srhc.2023.100879. (https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1877575623000691)

ART adatlap. https://www.icmartivf.org/reports-publications.
Tájékoztató a meddőség előfordulásáról, kezeléséről és a termékenység csökkenéséről Európában. (2021).

Mikwar, M., MacFarlane, A. J. és Marchetti, F.  (2020) Az előrehaladott anyai korhoz kapcsolódó petesejt aneuploidia mechanizmusai. Mutációkutatás - Reviews in Mutation Research vol. 785 Preprint at https://doi.org/10.1016/j.mrrev.2020.108320.

Gourinat, A., Mazeaud, C., Hubert, J., Eschwege, P. & Koscinski, I. (2023) Az apai életkor hatása az asszisztált reprodukciós technológia eredményeire és az utódok egészségére: szisztematikus áttekintés. Andrológiai preprint https://doi.org/10.1111/andr.13385.

Siegl V. 2023, Intim idegenek: Kereskedelmi béranyaság Oroszországban és Ukrajnában és az igazság megteremtése, (2023) Cornell University Press Ithaca és London. ISBN 9781501771316 (puhafedeles) vagy 9781501769948 (epub)

Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the Foundation for the Development of the Education System. Neither the European Union nor entity providing the grant can be held responsible for them.