A meddőség kérdése a reprodukciós orvostudományban: Orvosi és (inter) kulturális perspektíva

logo

2021-1-HU01-KA220-HED-000027613 - COHRICE

Erasmus++


Tanári útmutató

5. A meddőség kérdése a reprodukciós orvostudományban: Orvosi és (inter)kulturális perspektíva 

(haladó szint)


2-3. dia
Vázolja fel a prezentáció logikáját, hogy a diákok követhessék, hogyan van a gondolkodásod! Ismételjük meg ezt a logikai sorrendet a prezentációban. A "Debatált témák" című dia a teljes bemutató szerkezetét mutatja be, míg a "Bevezetés" dia az orvosi és a páciens szempontjainak különbségét első személyű narrációval mutatja be. Emellett felhívja a figyelmet az orvosi szakemberek szerepére e szakadék áthidalásában. A prezentáció egész szerkezete ebbe az irányba mutat: világossá tenni, hogy a kommunikáció alapvető része az orvosi szerepnek.

4-7.dia
Az első téma a meddőség. A téma orvosi perspektívájának megvitatása két lépésben történik, először meghatározásokkal, majd a jelenség okainak kidolgozásával.

8-15. dia
A terméketlenség megértését a beteg szemszögéből is megkönnyítheti a különböző empátiaépítő gyakorlatok. Íme néhány ötlet a diákok bevonására:

a) Mielőtt megmutatná a diát, kérje meg a diákokat, hogy képzeljék el a terméketlen nőt, és írjanak le 2-3 mondatot, amelyek kifejezik az ilyen helyzetben lévő nők érzéseit és gondolatait. Ösztönözze őket arra, hogy használják az egyes szám első személyt, hogy fokozzák az empátia érzését. Ezután, a dia vetítésével, próbálják meg kollektíven meghatározni, hogy a leírt mondatok kapcsolódhatnak-e a dián megjelenő érzelmekhez.

b) Vetítsd ki az egyik diát! Egy készséges diák olvassa fel a dián látottakat (így néhány percre átveheti a beteg szerepét). Miután az önkéntes tanuló elolvasta az egyes szám első személyben írt szöveget, kérje meg, hogy maradjon a nő szerepében. Bátorítsa a többi tanulót, hogy tegyenek fel kérdéseket a "betegnek": Hogy érzed magad? Mitől félsz? Mi a legnagyobb problémád? A tanuló a beteg szerepében szabadon válaszolhat. Ez a gyakorlat segít a tanulóknak jobban megérteni a beteg kulturális és személyes állapotát egy elképzelt konkrét szituációban.

c) Vetítsen ki egy esetbemutató diát, és kérje meg a diákokat, hogy párban, a mellettük ülővel együtt azonosítsanak legalább 3 olyan elemet a szövegből, amely a beteg érzelmi vagy kulturális állapotára utal. Ez a gyakorlat segít a tanulóknak megtanulni, hogyan olvassanak a leendő betegek érzelmeiből és állapotából.


16. dia
Az orvos feladatai közé tartozik a két perspektíva áthidalása. A dia ennek első lépéseit mutatja be. Az alábbiakban néhány feldolgozási ötletet ajánlunk.

a) Kérjük meg a tanulókat, hogy forduljanak a mellettük ülőhöz, és osszanak meg egy kis eseményt a napjukból, valamit, ami történt velük (pl. "Láttam egy csokoládét a boltban, amit gyerekkoromban sokat ettem, és azóta nem láttam"). A mesét hallgató partner válaszoljon az elbeszélésre egyetlen olyan mondattal, amely azonosítja a mesélő érzéseit, vagy beszélgetést kezdeményez róla (pl. "Gondolom, ez erős nosztalgikus érzéseket ébreszthetett benned" vagy "Gondolom, ez sok érzelmet váltott ki belőled"). A csere után adjon visszajelzést: Milyen érzés volt, amikor a másik személy érzelmi szinten reagált a történetedre? Mit csináltak jól az érzelmek kifejezésében, és mit lehetne másképp csinálni? Ez a gyakorlat konkrét segítséget nyújt a másik ember érzéseinek megértéséhez és elismeréséhez.

b) Játsszuk le az eseteket bemutató diák egyikét, és a tanulókkal közösen fogalmazzunk meg olyan mondatokat a betegek felé, amelyek elismerik és egyértelművé teszik helyzetük nehézségét. Például: "Kihívás lehet, Jennifer, hogy egyszerre fogyj le és hagyd abba a dohányzást, mivel ez egyszerre sok változás az esetedben." vagy: "Nagyon elkeserítő lehet, hogy a harmadik próbálkozásra sem sikerült, különösen akkor, amikor úgy érzed, hogy annyi pénzt, időt és érzelmet fektettél a folyamatba. Ebben a szakaszban mások is így éreznek, és ez természetes." Ez a gyakorlat az empatikus kommunikáció fejlesztésére ösztönzi a tanulókat.

17-28. dia
A téma orvosi nézőpontjának tárgyalása két lépésben történik, először a definíciók megadásával, majd a jelenség okainak kifejtésével.
Először az asszisztált reprodukciós technológia (ART) folyamatát ismertetjük a definíciók segítségével, majd bemutatjuk a klinikai embriológia mérföldköveit a különböző országokban, mivel ez egy gyorsan fejlődő orvostudományi terület. A reprodukciós orvostudomány különböző megközelítéseit a hallgatók tudásszintjének megfelelően kell megvitatni. Az előadás ezen részének célja, hogy tisztázza a különböző technikák lehetséges lépéseit az ART folyamatok megértése érdekében.  
Azt is megkérdezheti a diákoktól, hogy ismerik-e a kapcsolódó sikerességi arányokat, hogy rámutasson arra, hogy a művi eljárások nem nyújtanak garanciát a teherbeesésre, és a siker esélye nagyban függ a meddőség kiváltó okától , a nő életkorától és más módosítható kockázati tényezőktől, mint például a BMI.
A sikeres fogamzás esélye az első ciklusú ART-kezelés után 35 év alatti egészséges nőknél körülbelül 25-35%, ez a szám magyarázza, hogy az orvosi személyzetnek és a betegeknek is fel kell készülniük a sikertelen kimenetelre.  Megmutathatja a kapcsolódó videót is (kb. 3 perc).

29-32. dia
A diákon, hogy segítsünk megérteni az asszisztált reprodukciós technológia (ART) nehézségeit a beteg szemszögéből, egyetlen, elgondolkodtató tényt használtunk. Felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy a nők jelentős százalékánál a művi beavatkozás során a depresszió klinikailag releváns formája jelentkezik. Előadóként fontos hangsúlyozni, hogy ennek az állapotnak a kezelése nem orvosi (nőgyógyászati) feladat; ez egy interdiszciplináris és társadalmi kérdés, és az orvosoknak is felelősségük van abban, hogy felhívják a figyelmet erre a problémára.

33-34. dia
A dia az orvosok kommunikációjának lépéseit mutatja be, miután a páciens érzelmi és kulturális állapotának elismerésével bizalmat építettek. Ebben a szakaszban az orvos felelőssége többek között az, hogy a helyzetet érthetően bemutassa, mielőtt együttműködő döntést hozna. A következő gyakorlatok segíthetnek a kommunikációs kihívások megoldásának gyakorlásában.

a. Az ART folyamata látható volt az előző diákon. Kérjük meg a tanulókat, hogy dolgozzanak párban, egyikük a tájékozatlan beteg szerepét veszi át, míg a másikuk elmagyarázza a "betegnek" az ART folyamatát. A páciensnek úgy kell reagálnia, ahogy az a szerepétől elvárható (például zavart kell mutatnia, kérdéseket kell feltennie, vagy bólintania kell). A gyakorlat után a "páciensnek" visszajelzést kell adnia arról, hogy mennyit értett meg partnere magyarázatából. A gyakorlat rávilágít a világos kommunikáció kihívásaira.

b. Kérjük meg a diákokat, hogy képzeljék magukat az első esetben leírt férfi orvos szerepébe, aki kulturális okokból nem vizsgálhatja meg a nőt (a férje nem engedi, hogy más lássa, és a nő is kényelmetlenül érzi magát, ha egy férfi orvos kezeli). Beszéljék meg a tanulókkal, hogy milyen érzelmeket élhet át az orvos. Hangsúlyozza, hogy ezek az érzések normálisak és gyakoriak. Ezután közösen fogalmazzanak meg racionális érveket, amelyek segíthetnek az orvosnak megbirkózni ezekkel a negatív érzelmekkel. A gyakorlat célja, hogy szembesítsen azzal a ténnyel, hogy az orvosok érzéseit el kell ismerni, és a kulturális akadályokat nem mindig lehet leküzdeni.

35-36. dia

Az ART-vel kapcsolatos kulturális kérdések megértése érdekében néhány etikai és jogi kérdést javasoltunk gondolatébresztőnek. A diák bemutatása előtt megkérheti a diákokat, hogy az alábbi feladatok segítségével önállóan dolgozzanak ki néhány kérdést:

a. Kérje meg a tanulót, hogy gondoljon egy olyan sci-fi filmre vagy regényre, amelyben az embereket előre meghatározott tulajdonságokkal teremtették (pl. Huxley: Szép új világ). Ossza meg, és gondolja át, hogy milyen problémákat vetett fel az adott helyzetben! Ezen kívül vizsgálja meg gondolataikat a biológiai kérdések irányába. (Ezek a történetek az emberi manipuláció etikai és társadalmi következményeit mutatják be, és felvetik a kérdést, hogy hol húzódnak az emberi génmanipuláció határai. Az egyik fontos biológiai kérdés az emberi génállományt érintő genetikai manipuláció hosszú távú következményeire, valamint arra vonatkozhat, hogy ez hogyan érhető el biztonságosan. Az etikai kérdések közé tartozik, hogy ki hozhat ilyen döntéseket, és milyen elveknek kellene vezérelniük a cselekvéseket az emberi génmanipuláció területén.).

b. Kérje meg a tanulókat, hogy gyűjtsenek provokatív állításokat a ART-ről. Például: "Természetes és elfogadható, hogy az ART-eljárások hozzáférhetősége etnikai és társadalmi háttértől függően eltérő lehet", vagy "Elfogadható, hogy a szükségesnél több megtermékenyített petesejt esetén legyen egy embrió-eltávolítási szakasz". Gyűjtsön össze egyénileg, párban vagy csoportosan 3 pro és 3 kontra érvet minden állításhoz.


37. dia
A meddőség kezelési lehetőségei gyorsan fejlődtek az elmúlt három évszázadban, és továbbra is gyorsan fejlődnek. Ezért a folyamatos képzés kulcsfontosságú az orvosi folyamatok és azok pszichoszociális hatásainak megértéséhez.

Legyen tudatában annak, hogy a meddőség témáját mindig személyes, kulturális és társadalmi-gazdasági kontextusba kell helyezni, mivel a kezelési lehetőségek személyes, kulturális/társadalmi szinten korlátozottak lehetnek. Az ART hozzáférhetősége/szabályozása is eltérő az egyes országokban.

A meddőség és az ART bio-pszicho-szociális problémák. Ideális esetben a beteg és az orvos közötti kommunikációnak ennek megfelelően kell történnie.

Legyen tisztában a műtéti terápia rendezetlen etikai kérdéseivel, és kövesse a technikák, a szabályozás és az eredmények esélyeinek gyors változását ezen a területen.  

A javasolt irodalom:
Zegers-Hochschild F, Dickens BM, Dughman-Manzur S. Az in vitro megtermékenyítés emberi joga. Int J Gynaecol Obstet. 2013 okt;123(1):86-9. doi: 10.1016/j.ijgo.2013.07.001. Epub 2013 Aug 6. PMID: 23932062.
Pandruvada, S., Royfman, R., Shah, T.A. et al. Hiányzik a megbízható diagnosztikai eszközök meghatározhatatlan férfi meddőség. J Assist Reprod Genet 38, 265–276 (2021).
Gelbaya, T. A., Potdar, N., Jeve, Y. B., & Nardo, L. G. (2014). A megmagyarázhatatlan meddőség definíciója és epidemiológiája. Obstetrikus és nőgyógyászati felmérés, 69(2), 109–115.

Kol, S. (2014). Segített reproduktív technológia (ART). Referencia modul a biomedicinában
Zegers-Hochschild, F., Adamson, G. D., de Mouzon, J., Ishihara, O., Mansour, R., ... Nygren, K. (2009). A Segített Reprodukciós Technológiák Nemzetközi Bizottsága (ICMART) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO)

Revised Glossary on ART Terminology, 2009. Emberi reprodukció, 24(11), 2683–2687.

Kamel RM. Segített reprodukciós technológia Louise Brown születése után. J Reprod Infertil. 2013 július;14(3):96-109.

Adamson GD, Zegers-Hochschild F, Dyer S, Chambers G, de Mouzon J, Ishihara O, Kupka M, Banker M, Jwa SC, Elgindy E, Baker V. Nemzetközi Bizottság a Segített Reprodukciós Technológia Felügyeletéért: World Report on Assisted Reproductive Technology, 2018

Mascarenhas MN, Flaxman SR, Boerma T, Vanderpoel S, Stevens GA. Nemzeti, regionális és globális tendenciák a meddőség előfordulásában 1990 óta: 277 egészségügyi felmérés szisztematikus elemzése. PLOS Med. 2012;9(12):e1001356. doi: 10.1371/journal.pmed.1001356. Epub 2012 Dec 18. PMID: 23271957; PMCID: PMC3525527.

Mazur DJ, Lipshultz LI. Fertilitás az öregedő Férfi. Curr Urol Rep. 2018 May 17;19(7):54. doi: 10.1007/s11934-018-0802-3. PMID: 29774447.

Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the Foundation for the Development of the Education System. Neither the European Union nor entity providing the grant can be held responsible for them.