Új kihívások a reprodukciós orvostudomány fejlődésének köszönhetően: terhesség előrehaladott anyai korban, petesejt-adományozás, béranyaság

logo
2021-1-HU01-KA220-HED-000027613 - COHRICE
Erasmus++





SYLLABUS

6. Új kihívások a reprodukciós orvostudomány fejlődésének köszönhetően: terhesség előrehaladott anyai korban, petesejt-adományozás, béranyaság.  (Alapszint)


A technológiai és tudományos fejlődés ellenére a reprodukciós kutatás és a reprodukciós technológiák fejlesztése nem egységesen szabályozott. A szabályozás hiányának az ellenére a magánklinikák világszerte minden évben hatalmas összegeket keresnek a meddőségi szolgáltatások nyújtásáért. Az asszisztált reprodukciós technológiákat már több mint 40 éve használják a leendő szülők teherbeesésének elősegítésére. A jelenleg rendelkezésre álló asszisztált reprodukciós technológiák közé tartozik az in vitro megtermékenyítés (IVF), az intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI), az embrióátültetés, a kriokonzerválás, valamint a preimplantációs genetikai diagnosztika.
Ezekre a technológiákra egyre inkább támaszkodnak a terhesség elérése vagy elhalasztása érdekében.
Miközben az olyan technológiák, mint az IVF, már mindenütt jelen vannak, félig-meddig rendszeresen új felfedezések és innovációk kerülnek bevezetésre. A közelmúltban a mitokondriális transzfer, a méhtranszplantáció és a DNS-módosító technológiák, mint például a CRISPR-Cas9, átalakítják a reprodukcióról, az embrió fejlődéséről és a betegségek megelőzéséről alkotott elképzeléseinket.
Az új technológiák bevezetése és a már meglévő tudományos ismeretek fejlődése nyomán tudósok egy csoportja felfedte, hogy sikeresen növesztettek egérembriókat egy mesterséges méhen belül. Ugyanebben a hónapban a Nemzetközi Őssejtkutatási Társaság (ISSCR) bejelentette javaslatát, amely szerint a jelenlegi 14 napos korlátot követő embrionális kutatásra vonatkozó tilalmat meg kell szüntetni. A korai embriókutatásra körülbelül négy évtizede vonatkozik ez a szabály, amely a fejlődés első két hete után, illetve a primitív csík megjelenésekor (a sejtdifferenciálódás kezdete) tiltja a kutatást. A legújabb kutatások azonban bebizonyították, hogy technológiailag megvalósítható a 14 napnál hosszabb ideig tartó embriók tenyésztése, ami hosszabb lehetőségeket kínálhat az embriók fejlődésének vizsgálatára.
Miközben a reproduktív technológiák és a kutatás látszólag alulszabályozott, a terhességek egyre inkább szabályozottá válnak.

A reprodukciós technológiák fejlődéséből és a változó kulturális és társadalmi normákból eredő jogi és etikai viták és kihívások - A reprodukciós technológiák a növekvő összetettség és politizálás tükrében.

Pszichológiai és orvosi szempontok a késői anyaság, petesejt-adományozás, béranyaság, PGT/PGD esetében

A petesejt-adományozást szigorú előírások szabályozzák:

  • Bosznia-Hercegovinában, Németországban, Norvégiában, Svájcban, Norvégiában és Törökországban nem engedélyezett a petesejtadományozás. Bár Horvátországban, Írországban, Olaszországban és Montenegróban elfogadják, helyi adományok nem érkeznek.
  • A spermium és petesejt egyidejű adományozása nem engedélyezett azokban az országokban, ahol a petesejt-adományozás tilos, például Örményországban, Horvátországban, Franciaországban, Montenegróban, Szlovéniában és Svédországban.  14 ország nem engedélyezi az embrióadományozást, köztük Ausztria, Örményország, Fehéroroszország, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Dánia, Izland, Olaszország, Kazahsztán, Norvégia, Szlovénia, Svédország, Svájc és Törökország.

A béranyaság legális Albániában, Örményországban, Fehéroroszországban, Belgiumban, Cipruson, a Cseh Köztársaságban, Grúziában, Görögországban, Kazahsztánban, Macedóniában, Romániában, Oroszországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Ukrajnában.

A beültetés előtti genetikai vizsgálat (PGT) aneuploidia (PGT-A) a teljes kromoszóma-rendellenességeket, míg a beültetés előtti genetikai vizsgálat monogén rendellenességek (PGT-M) a magas kockázatú betegeknél az egy génből származó rendellenességeket vizsgálja.
Míg a PGT-t klasszikusan az aneuploidia és a genetikai rendellenességek elleni szelekcióra használják, etikailag vitatottabb területeken is alkalmazható, például a nemi szelekcióban. Ezen túlmenően bizonyos közösségek, például a törpe és a siket közösség tagjai is kérik a törpeség vagy a genetikai siketség miatti szelekciót. Ilyen körülmények között a közös döntéshozatali modell alkalmazása ajánlott.




Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the Foundation for the Development of the Education System. Neither the European Union nor entity providing the grant can be held responsible for them.