Tanári útmutató
Tanári útmutató


Tanári útmutató
6. A reproduktív technológiák és a társadalmi átalakulások kölcsönhatása
(Alapszint)
Az alábbi tanári útmutató segítséget nyújt az oktatóknak abban, hogy segítsék a diákokat abban, hogy átgondoltan vegyenek részt saját tanulási folyamatukban. A módszer cselekvésalapú, célja, hogy a résztvevőket arra ösztönözze, hogy a tudományos, privilegizált nézőponton túlmenően megértsék a különböző nézőpontok igazságát egy adott helyzetben. Például foglalkozik azzal, hogy a betegnek az eltérő kulturális háttér miatt az orvossal szembeni bizalmatlansága hogyan vezethet identitásválsághoz. A cél a különböző felek álláspontjainak összeegyeztetése és tiszteletben tartása a kulturális találkozások keretében, nem pedig a meggyőzésük.
Ha a tanulók az egyes témákat e feladatok segítségével tudják feldolgozni, akkor érzékenyebben és hitelesebben tudják majd végezni a mindennapi munkájukat. A feladatok többsége különböző technikákat alkalmazva arra ösztönzi a résztvevőket, hogy kritikusan vizsgálják meg az "elfogadott", általában megkérdőjelezhetetlen tudást. Például megkérhetjük őket, hogy képzeljék magukat mások szerepébe, és az ő szemszögükből érveljenek, vagy gyűjtsék össze mindennapi tudásukat, feltételezéseiket és kulturális elfogultságaikat, amelyeket az ismertség miatt gyakran nehéz észrevenni.
A gyakorlatok rugalmasan alkalmazhatók, az előadó stílusától függően. Célszerű flipchartot vagy táblát használni, hogy a tanulók által felvetett gondolatokat az egész csoport számára jól láthatóan feljegyezhessük és megjeleníthessük. Célszerű a beszélgetéseket is a lehető legnyitottabban vezetni, mert ezeknél a feladatoknál - talán az előadások és gyakorlatok szokásos formátumától eltérően - sok jó és váratlan válasz érkezik a csoporttól.
A gyakorlatok a diákhoz igazodva, közvetlenül az előadás témáit követve készültek.
1-3 diák
Kezdje előadását egy elgondolkodtató kérdéssel: kérje ki a diákok véleményét arról, hogy a kulturális igények mozgatják-e a kommunikációs technológiák folyamatos fejlődését, vagy éppen ellenkezőleg, a technológia új igényeket generál. Végezzen szavazást a vélemények felmérése érdekében.
A rövid bevezető után mutassa be a 2. dián látható ábrát, és hangsúlyozza, hogy a technológiai változások és a társadalmi átalakulások jellemzően minden területen mélyen összekapcsolódnak.
Ezután vázolja fel előadásának logikáját, hogy a diákok követni tudják, hol tart a gondolatmenetében! Ismételten utaljon vissza erre a logikai sorrendre az előadásában. A "Vitatott témák" című dia (3. dia) az egész előadás általános szerkezetét mutatja be.
4-6. dia
Az első téma általánosságban arra a kérdésre keresi a választ, hogy a reprodukciós technológiai változások hogyan vetnek fel folyamatosan előre nem látható kérdéseket. Bevezetésként a 4. dia az ART fejlődését mutatja be, szemléltetve a fejlesztés főbb mérföldköveit. Az 5-6. dia két szempontra összpontosít: egyrészt bemutatja, hogy a megtermékenyítési folyamat során hogyan változnak a részt vevő felek szerepei; másrészt megvizsgálja például a spermium és a petesejt változó jelentőségét a különböző folyamatokban. Ez a két kérdés csak példaként szolgál, de számos más kérdés is hasonló módon kutatható.
A tanulók elkötelezettségének ösztönzése érdekében kérje meg őket, hogy nézzék meg az 5-6. diát, és a dián szereplő érvek alapján azonosítsanak különböző elképzelt vagy valós személyeket, akik elutasítanák az adott ART formát. A gyakorlat után a tanulók párosával megoszthatják eredményeiket. A teljes csoportban meg lehet kérdezni, hogy hány embernek jutott bármikor eszébe egy személyes ismerős.
A feladat célja, hogy a diákok felismerjék, hogy a technológiai fejlődés elfogadása korántsem egyszerű - és ez nem csak elméleti kérdés. A mélyen vallásos keresztények például elutasíthatják a megtermékenyítés folyamatát, míg egy nagyon liberális, nyitott gondolkodású pár idegenkedhet a donorral történő megtermékenyítéstől.
A hatodik dián érdemes feltenni a kérdést, hogy milyen más kérdéseket lehetne még tovább vizsgálni az ART fejlesztésének szakaszaiban. Próbáljunk meg minél több ilyen kérdést összegyűjteni. A megoldásokat például abból a szempontból lehet vizsgálni, hogy milyen hatással lehetnek az érzelmi kötődésre, akár egy romantikus kapcsolatban, akár az anya-gyermek kapcsolatban. Vagy a megoldásokat abból a szempontból is meg lehet vizsgálni, hogy milyen hatással vannak az embriók egészségére - mind fizikailag, mind mentálisan.
7-10. dia
A második téma azt mutatja be, hogy a biológiai nem, a társadalmi nem, a nemi identitás és a társadalmi szerepek nem lehetnek összhangban. Íme néhány gondolat a különböző fogalmak és azok esetleges ellentmondásainak tisztázására:
Kérje meg a diákokat, hogy egy perc alatt gyűjtsenek össze minél több nemi alapú, hagyományos üzenetet, amelyet gyakran mondanak a gyerekeknek, például: "A fiúk nem sírnak!". A gyakorlat után kérje meg a tanulókat, hogy hozzák létre azokat az üzeneteket, amelyek a legnehezebbek vagy a leginkább zavaróak voltak számukra. Végül magyarázza el nekik, hogy az általuk összegyűjtött üzenetek az adott nemmel kapcsolatos társadalmi elvárásokat tükrözik, amelyeket a szülők jellemzően a biológiai nemük alapján közvetítenek a gyermekeknek. Az a tény, hogy bizonyos üzenetek zavarták őket, jól mutatja, hogy a biológiai nem és a társadalmi elvárások gyakran ellentétesek.
Kérje meg a tanulókat, hogy képzeljék el az 5 éves fiút a biológiai neme alapján. Aztán vegyük figyelembe, hogy ez a fiú lányként azonosítja magát. Párokban gyűjtsétek össze a gondolataitokat arról, hogy milyen lehetséges nehézségekkel szembesülhet egy átlagos óvodai nap során. Magyarázza el a tanulóknak, hogy míg az előző esetben a társadalmi szerepek és elvárások önmagukban is problémásak lehetnek, ez a gyakorlat azokat a nehézségeket mutatja be, amelyek a mindennapi életben akkor merülhetnek fel, ha a biológiai nem, a nemi identitás és a társadalmi szerepek és elvárások nincsenek összhangban. Kérje meg a tanulókat, hogy próbálják meg ábrázolni a társadalmi szerepek, a nemi identitás és a biológiai nem közötti kapcsolatot.
Kérjük meg a diákokat, hogy dolgozzanak párokban, és az eddig tanultak alapján dolgozzanak ki olyan forgatókönyveket, amelyekben a nemi identitás, a biológiai nem és a társadalmi szerepek nem egyeznek meg, de a reprodukciós technológiák mégis lehetővé teszik a párok számára, hogy teljesítsék vágyaikat.
11-19. dia
A harmadik téma az egyéni és családi életutak változásait mutatja be.
Beszélje meg a tanulókkal a biológiai óra fogalmát. Megkérheti őket arra is, hogy rajzoljanak egy karikatúrát, és képzeljék el, mit mondana egy biológiai óra! Magyarázza el a termékenység fogalmát, a főbb nemi hormonok szerepét és azok menetét a nők egyéni életútja során. Magyarázza el bizonyos termékenységi mutatókat, mint például az AMH vagy az antralis tüszőszám, és ezek korlátait a termékenység előrejelzésében.
Kérdezze meg a diákokat a családtervezéssel kapcsolatos tapasztalataikról napjainkban. Hasonlítsuk ezt össze a múlt századdal. Kérdezzük meg a diákokat, hogy mi a véleményük arról, miért alakultak ki ezek a különbségek a családtervezésben.
Kiemeli, hogy a társadalmi változások bevezették a biológiai óra fogalmát, amely a halasztott családtervezés terméke. Mielőtt megmutatná a 15. diát, vezesse rá őket, hogy megértsék, hogy a termékenység biológiai időbelisége egyáltalán nincs összhangban a társadalmi időzítéssel, és ez a fogalom ebből az eltérésből nyer értelmet.
16. dia A csoport egyik felét kérje meg, hogy gyűjtsön dilemmákat az anya és az apa szemszögéből, a másik felét, hogy orvosi-egészségügyi dilemmákat gyűjtsön, a harmadikat pedig, hogy társadalmi (akár szabályozási) kérdéseket vessen fel.
Miután a csoport összegyűjtötte a saját problémakészletét, nézzük át együtt a 16-19. diákat.
20-24. dia
A negyedik téma a multikulturális társadalmak hatása az ART-re. A globalizációnak köszönhetően ezek a különböző értékrendek láthatóvá válnak a különböző emberek számára, és szokásaikat és vágyaikat könnyen megkérdőjelezhetik mások és saját maguk. A multikulturális társadalmakban különösen fontos, hogy a szakemberek felkészüljenek az eltérő beállítottságú, világnézeti vagy látszólag ambivalens értékrenddel rendelkező értékrendekkel való találkozásra.
Az európai városokban az elmúlt évtizedekben - különösen a fokozódó globalizációval összefüggésben - jelentős tendencia volt a migrációs háttérrel rendelkezők arányának növekedése. Ausztriában például 2021-ben a lakosok 25%-a migrációs háttérrel rendelkezett, míg 2000-ben ugyanez az arány 12,38% volt. Ausztrián belül, Bécsben 2019-ben ez az arány közel 46% volt. A multikulturális társadalmakban azonban a strukturális rasszizmus erősen megfigyelhető az intézményeken belül.
A kulturális különbségek tudatosítása kulcsfontosságú, mert mind a túlzott egzotizálás, mind az elhanyagolás problémás lehet. Továbbá a migrációs múlttal rendelkező emberek termékenységével és szexuális egészségével kapcsolatos számos kihívás interszekcionális, és olyan tényezőkkel jár, mint a társadalmi helyzet, az osztály, a vallás, a kulturális és etnikai háttér és az iskolai végzettség. Például egy egyetemi diplomával rendelkező szíriai nő másképp érzékelheti meddőségét, mint egy munkásosztálybeli háttérrel rendelkező, alapfokú végzettségű szíriai nő. Hasonlóképpen, egy Angliába bevándorolt muszlim pár esetében a termékenységi beavatkozások költségei és az életkorral kapcsolatos korlátok további összetett kérdéseket vethetnek fel.





