Kurzus BASIC_Graduate level learning material about the challenges of human reproductive medicine in a changing Europe

SYLLABUS

Endometriózis - Kulturális különbségek a fájdalom kifejeződésében és a kommunikáció

 (Alap szint)

Bevezetés

Ebben az előadásban megértheted, hogyan kezdték az emberek a fájdalmat pszichológiai, fizikai és kulturális jelenségként értelmezni. A fájdalom "hivatalos", új keletű definíciójával kezdve a következő diák összefoglalják a fájdalomelméletek történetét, majd a fájdalom bio-pszicho-szociális modelljére összpontosítanak. Ezt kvöetően az előadás a fájdalom biológiai, pszichológiai és kulturális területeit vizsgálja. A biopszichoszociális modell ismertetése után olyan szempontokat emel ki, mint a rasszizmus, a fájdalom kifejezésének lehetőségei a kiszolgáltatott emberek körében, valamint a társadalmi felelősségvállalás megnyilvánulása az emberi jogokon belül.

3-5. dia: A fájdalom meghatározása

A Nemzetközi Fájdalomkutató Társaság (IASP) definíciója szerint "A fájdalom olyan kellemetlen érzékszervi és érzelmi élmény, amely tényleges vagy potenciális szöveti károsodással jár együtt, vagy ahhoz hasonlít" (IASP, 2020). Az IASP hat kulcsfontosságú megjegyzést ajánlott a további értékes kontextus bővítéseként. Ezek közé tartoznak:
"- A fájdalom mindig személyes élmény, amelyet különböző mértékben befolyásolnak biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők.
- A fájdalom és a nocicepció különböző jelenségek. A fájdalomra nem lehet kizárólag az érzékelő neuronok aktivitásából következtetni.
- Élettapasztalataik révén az egyének megtanulják a fájdalom fogalmát.
- Tiszteletben kell tartani, hogy egy személy fájdalomként jelenít meg egy élményt.
- Bár a fájdalom általában alkalmazkodási szerepet tölt be, káros hatással lehet a funkciókra, valamint a szociális és pszichológiai jólétre.
- A verbális leírás csak egy a fájdalom kifejezésére szolgáló számos viselkedési forma közül; a kommunikációra való képtelenség nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy ember vagy egy nem emberi állat fájdalmat érezzen."

Ez a meghatározás széles körben elfogadott, és kiemeli a fájdalom nagyon fontos jellemzőit, amelyek korábban nem voltak nyilvánvalóak. (forrás: https://www.iasp-pain.org/publications/iasp-news/iasp-announces-revised-definition-of-pain/)

6. dia: Biopszichoszociális modell

A biopszichoszociális modell átfogó magyarázatot kínál a fájdalom etiológiájára, hangsúlyozva a biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők közötti bonyolult kölcsönhatásokat. Azt állítja, hogy minden olyan elmélet, amely nem veszi figyelembe ezeket a tényezőket, nem magyarázza megfelelően a fájdalmat. Bár a "biopszichoszociális" kifejezést 1954-ben Roy Grinker alkotta meg, a megközelítést már korábban is alkalmazták olyan orvosok, mint John Joseph Bonica, aki a II. világháború után interdiszciplináris fájdalomklinikák létrehozását szorgalmazta. George Engle 1977-ben a betegségkezelés többdimenziós koncepcióit hangsúlyozta. John D. Loeser továbbfejlesztette ezt a modellt a fájdalom értékelésében, figyelembe véve a nocicepciót, a fájdalmat, a szenvedést és a fájdalomviselkedést. Ezek az elemek együttesen határozzák meg az egyén fájdalomélményét. A biopszichoszociális modell átfogó keretet biztosít a krónikus fájdalom megértéséhez és hatékony kezeléséhez.

7-9. dia: A fájdalom biológiai területe

Ha hatékony kezelésre törekszünk, három, egymással összefüggő, azonos fontosságú területre kell összpontosítanunk: a biológiára, a pszichológiára és a szociális működésre. A biológiai aspektus magába foglalja a genetikát, a hormonokat, a szövetkárosodást, a gyulladást, az anatómiai problémákat, a rendszer működési zavarát, valamint az alvást és a táplálkozást. Bár általában ez a terület kapja a legtöbb figyelmet, a modellnek csak egyharmadát teszi ki. A fennmaradó kétharmad pszichoszociális tényezőkkel kapcsolatos, amelyek kezelése elengedhetetlen a sikeres kezeléshez, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket. (Zoffness 2019)

A fájdalom biológiai összetevőinek megértése szintén elengedhetetlen a fájdalom neuropszichológiájának megértéséhez. A perifériás és a központi idegrendszer aktivitása egyaránt befolyásolja a fájdalomérzetet. (Jensen 2011)

Perifériás mechanizmus:
-Az agyon és a gerincvelőn kívüli szövetek rendelkeznek receptorokkal a fizikai sérülésekre.
-Ezek a receptorok az idegrostok típusai szerint vannak kategorizálva.
-Ezeknek a receptoroknak az aktiválása és az információ továbbítása az idegrostok mentén nem fájdalom.
-A fájdalom az agy bizonyos struktúráinak aktiválódása miatt alakul ki.
-A fizikai károsodást jelző információt nocicepciónak nevezzük; ennek receptorai a nociceptorok.
-A nociceptorok érzékenysége eltérő, és különbözőképpen reagálnak az ingerekre.
-A nociceptorok érzékenységét befolyásoló mechanikai és kémiai változásokat befolyásoló tényezők.

Gerincvelői mechanizmusok
-A testből érkező fájdalomjeleket szállító idegrostok a gerincoszlop hátsó szarvánál lépnek be a gerincbe.
-Ezek a rostok olyan idegekhez kapcsolódnak, amelyek a gerincoszlopon keresztül az agyba küldik az információkat.
-A legtöbb gerincvelői ideg információt továbbít a thalamuszhoz
-Ezt a spinothalamikus traktus (STT) néven ismert információs útvonal továbbítja a fájdalomjeleket az agyba.
-Az STT neuronok fájdalomra való érzékenységét az agyból a gerincvelőbe érkező jelek befolyásolják.
-Az agy csökkentheti az STT sejtek fájdalomérzékenységét.
-A kutatások azt mutatják, hogy a középagy periaqueductalis szürke területének (PAG) stimulálása fájdalomcsillapítást eredményez.
-A PAG a fájdalom feldolgozásában részt vevő agyi területekről kap bemenetet, ami azt jelzi, hogy az agyunk képes gátolni a testből érkező fájdalomjeleket.

Szupraspinális mechanizmusok - A fájdalmat akkor érzékeljük, amikor komplex integrált agykérgi (szupraspinális) rendszerek lépnek működésbe.
-Thalamus: az agy egyik elsődleges központja, amely a perifériáról és a gerincvelőből származó érzékszervi információkat továbbítja az agykéreg különböző pontjaira.
-Somatoszenzoros kéreg: kódolja a nocicepcióra vonatkozó térbeli információkat (vagyis segít megmondani, hogy a test mely részén történt vagy történhetett károsodás), és részt vesz az inger/ nocicepció súlyosságának és minőségének kódolásában.
-Anterior cinguláris kéreg: a limbikus rendszer, különböző folyamatokban és tevékenységekben játszik szerepet. Bizonyíték van arra, hogy az ACC aktivitása összefügg a fájdalom érzelmi aspektusával. A fájdalomcsillapításra való felkészülésben is részt vesz, segíti a kognitív, viselkedési és érzelmi megküzdési erőfeszítéseket.
• Insula: Az elsősorban az érzékszervi feldolgozásért felelős limbikus rendszer összetevője, amely a motivációval kapcsolatos fizikai állapotot (pl. éhség, fájdalom) kódolja. Amikor az agy eltérést észlel a túlélési szükségletek (pl. oxigén) és az észlelt körülmények (pl. alacsony vércukorszint) között, az insula riasztójeleket vált ki."
-Prefrontális kéreg: Részt vesz az összetett kognitív válaszokban, a szociális viselkedésben és a végrehajtó funkciókban. A fájdalommal kapcsolatban olyan kognitív szempontokat kódol, mint a fájdalom emlékezete, az értékelés és a végrehajtó döntések. A fájdalomkezeléssel kapcsolatos döntések az ACC és a motoros kéreg segítségével alakulnak át a megküzdési viselkedéssé.

10-11. dia: A fájdalom pszichológiai területe

A fájdalom pszichológiai területe magában foglalja a gondolatokat és hiedelmeket, a megküzdési viselkedést, a korábbi tapasztalatokat és elvárásokat, valamint az érzelmeket.

• Gondolatok és meggyőződések: A fájdalommal kapcsolatos félelem gyakran még magánál a fájdalomnál is gyengítőbb, mivel olyan elkerülési magatartáshoz vezet, amely befolyásolja a mindennapi tevékenységeket, és hozzájárul az akut fájdalom krónikussá válásához. A további sérüléstől való félelem akadályozhatja a felépülést. Emellett a fájdalom kezelésének képességéről alkotott meggyőződések (fájdalom-önhatékonyság) döntő szerepet játszanak a fájdalommal kapcsolatos viselkedés és a kapcsolódó fogyatékosság meghatározásában. A legújabb kutatások szerint az önhatékonysági meggyőződések jelentősebb szerepet játszanak a mozgásszervi fájdalmakkal küzdő betegek fogyatékosságában, mint a félelemkerülő meggyőződések. A fájdalom önhatékonysága közvetíti a fájdalom súlyossága, a félelem és a fogyatékosság, valamint a fájdalom intenzitása és a depresszió közötti kapcsolatot. A belső fájdalomszabályozási mechanizmusok szintén segíthetnek a depresszió és a fájdalomviselkedés csökkentésében a kezelést követően. (Baird and Sheffield 2016) (lásd később)
• Megküzdési viselkedés: Általánosságban a megküzdési mechanizmusok két kategóriába sorolhatók: aktív és passzív megküzdés. Az aktív megküzdés magában foglalja a beteg erőfeszítéseit a fájdalom kezelésére, a fájdalom feletti kontroll gyakorlása érdekében belső erőforrások felhasználásával. Másrészt a passzív megküzdés jellemzően a tevékenység elkerülését és a fájdalom kezelésében való tehetetlenség érzését jelenti, gyakran külső erőforrásokra támaszkodva. A passzív megküzdés fizikai inaktivitást eredményezhet, ami fizikai hanyatláshoz vezethet. A fájdalommal való megküzdési stratégiák továbbá tovább osztályozhatók kognitív módszerek, mint például a figyelemelterelés, és viselkedési megközelítések, mint például a fájdalomcsillapítók szedése. (Prell et. al 2021)
• korábbi tapasztalatok és elvárások:
• Érzelmek: A fájdalomérzetet befolyásoló tényezőként a figyelem és az érzelmi tényezők kerültek beazonosításra, mind klinikai, mind laboratóriumi környezetben. Az a mód és mechanizmus azonban, ahogyan és amin keresztül ezt a befolyást gyakorolják, eltérő. Míg a fájdalomra való összpontosítás általában fokozza az érzés észlelt intenzitását, addig a negatív érzelmek átélése inkább felerősíti a fájdalom észlelt kellemetlenségét, anélkül azonban, hogy megváltoztatná annak intenzitását. Egy vizsgálat például kimutatta, hogy az érzelmi valencia hasonlóan befolyásolta a fájdalomértékelést és a gerincvelői nociceptív reflexeket, de a figyelemelterelés csökkentette a fájdalmat, miközben fokozta a reflexet. Ez arra utal, hogy a fájdalom figyelem és az érzelmek által történő modulációjában különböző rendszerek vehetnek részt. (Bushnell et. al 2013)

Összességében a fájdalom útja kétirányú: a fájdalom hatással van az érzelmekre és a megismerésre, míg ezek szintén befolyásolják a fájdalmat. A Bushnell et al. ábra szemlélteti ezt az összefüggést: "A fájdalom negatív hatással lehet az érzelmekre és a kognitív funkciókra. Ezzel szemben a negatív érzelmi állapot fokozhatja a fájdalmat, míg a pozitív állapot csökkentheti a fájdalmat. Hasonlóképpen, az olyan kognitív állapotok, mint a figyelem és a memória növelhetik vagy csökkenthetik a fájdalmat. Természetesen az érzelmek és a megismerés kölcsönösen kölcsönhatásba léphetnek egymással. (Bushnell et al, 2013)

12-16. dia: Szociális terület

A fájdalom társadalmi vonatkozásai sokrétűek. Ezek közül csak néhányat emelünk ki - példaként: a nemek közötti egyenlőség, a faj, az etnikai hovatartozás, a rasszizmus, a kiszolgáltatott csoportok és a társadalmi felelősség kérdése.

13. dia: Nemek közötti fájdalom szakadék

A "nemek közötti fájdalomkülönbség" fogalma a férfiak és nők fájdalomérzetének biológiai és pszichoszociális különbségeire utal. Ez a jelenség olyan jelentőségre tett szert, hogy 2008-ban a Nemzetközi Fájdalomkutató Szövetség (IASP) "Valódi nők, valódi fájdalom" kampányt szervezett, hogy felhívja a figyelmet a jelenség fontosságára és szükségességére:
"Nap mint nap nők milliói szenvednek krónikus fájdalomtól világszerte, de sokan közülük kezeletlenek maradnak. Több ok is magyarázhatja, hogy miért állnak még mindig akadályok a kezelés előtt.  A pszichoszociális tényezők, mint például a nemi szerepek, a fájdalommal való megküzdési stratégiák és a hangulat befolyásolhatják a fájdalom érzékelését és kommunikálását. Ezenkívül előfordulhat, hogy nem fogadják el vagy nem értik meg a férfiak és nők közötti biológiai különbségeket, ami hatással lehet a fájdalom megítélésére.  Ezek a pszichoszociális és biológiai tényezők, valamint a sok országban még mindig fennálló gazdasági és politikai akadályok miatt nők milliói élnek fájdalomban, megfelelő kezelés nélkül." (IASP)
Programjuk célja a különböző érdekelt felek - köztük a nyilvánosság, az egészségügyi szolgáltatók és a kormányzati vezetők - felvilágosítása volt a nők krónikus fájdalmának diagnosztizálásának és megfelelő kezelésének hiányáról. (IASP 2007)

14. dia: Faj, etnicitás, rasszizmus
Természetesen:

A feketék és fehérek közötti biológiai különbségekkel kapcsolatos téves elképzelések a fehér laikusok, orvostanhallgatók és rezidensek körében faji előítéleteket eredményeznek a fájdalom érzékelésében és a kezelési ajánlásokban, ami hozzájárul a fájdalom felmérésében és kezelésében tapasztalható egyenlőtlenségekhez. (Hoffman et. al 2016)
Ritka, hogy a nem hatalmi pozícióban lévő és az előítéletek miatt nem komolyan vett személyek részletesen beszéljenek a diszkriminációról, bár egyre több program és kutatás segíti az előítéletek feltárását. Oláh Mara, más néven Omara, egy magyarországi roma festőművész például így írta le a fájdalommal való több évtizedes küzdelmét:

"13 évesen, amikor megérkezett az első menstruációm, egy évvel később már olyan görcsös fájdalmak gyötörtek, hogy az elviselhetetlenség határán voltam. És mi a teendő ilyen esetekben? Orvoshoz fordulni. Könyörögtem, enyhítse a fájdalmamat, mert megőrülök! És vajon mi volt a válasz? Nos, a kedves nőgyógyász doktornő azonnal kivezetett a rendelőből azzal a kijelentéssel:
- Nincs veled semmi baj, minden nőnek vannak ilyen menstruációs görcsei, csak ti cigányok nem bírjátok a fájdalmat, mert nincs akaraterőtök!
-Takarodj az irodámból, és nem akarlak többé látni! Mert a cigányok mind ilyenek, mindig hisztiznek!
Hogyan folytatódott tehát a tíz évig tartó megpróbáltatásom? Kiderült tehát, hogy a cigány mégsem hisztizett, hanem valójában beteg volt." (Oláh 1997: 28)
Ennek a történetnek a jelentősége abban rejlik, hogy egy roma nő képes volt hangot adni a vele szemben elkövetett igazságtalanságnak, és ezzel példaként szolgált más roma nők számára, hogy felemeljék a hangjukat az őket érő megkülönböztetés ellen (OFF Biennalé, 2021). Ennek ellenére ma Magyarországon a roma nők helyzete a nőgyógyászati gyakorlatban nem sokat javult.

15. dia: Kiszolgáltatott csoportok

Amint az IASP alapgondolatában, a definíciónkat kiegészítve (slide 3), az IASP hangsúlyozta annak kiemelésének fontosságát, hogy a verbális leírás csak egy módja a fájdalom kifejezésének; a verbális kommunikációra való képtelenség nem zárja ki a fájdalom megélésének lehetőségét sem az emberek, sem a nem emberszabású állatok esetében. Az, hogy egyáltalán elfogadjuk a fájdalom lehetőségét azoknál, akik nem képesek azt verbálisan kifejezni, messze nem volt magától értetődő. Ezt jól illusztrálja az a tény, hogy bár a csecsemők fájdalmát már az ókorban, sőt a 17. században is ismerték, a 19. század végén és a 20. században a tudományos módszertanra és az uralkodó tudományos elméletekre való támaszkodás a csecsemők fájdalomérzékelésének szinte általános tagadásához vezetett. Például olyan következtetéseket vontak le, amelyek szerint a gyermekek kevésbé fejlett lények. A gyermekfájdalom kérdése csak az 1981-1990 közötti időszakban került a figyelem középpontjába. (Anand et. al 2020)
Napjainkban a fájdalom kifejezésére alkalmas eszközök kifejlesztésekor és használatakor különös figyelmet fordítanak azokra a csoportokra, amelyek nem képesek a fájdalom verbális kifejezésére.

Vannak olyan skálák is, amelyek segítenek az orvosoknak megérteni azokat a betegeket, akiknek esetleg nincs lehetőségük arra, hogy képekkel fejezzék ki fájdalmukat. A FLACC fájdalomskála például egy olyan módszer, amelyet csecsemők és kisgyermekek fájdalmának felmérésére használnak. A FLACC rövidítés a következőket jelenti:

F - Arc: Az arc kifejezése, beleértve a szemeket, az orrot és a szájat.
L - Lábak: A lábak mozgása vagy nyugtalansága.
A - Tevékenység: A gyermek nyugtalansága vagy nyugalma.
C - Sírás: A gyermek sírásának jellege.
C - Vigasztalhatóság: Milyen könnyen megvigasztalható a gyermek.

A skála egyes részei 0-tól 2-ig terjedő pontszámot kapnak, és az összpontszám alapján lehet megállapítani a gyermek fájdalmának súlyosságát. Ez a módszer segíthet az egészségügyi szakembereknek abban, hogy megfelelő kezelést nyújtsanak a gyermekek számára a fájdalomcsillapítás érdekében.

16. dia: Társadalmi felelősségvállalás - Emberi jogok

A fájdalomcsillapítás a közösségi szolidaritás keretében alapvető emberi jognak számít. Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) és az ENSZ kínzás elleni egyezménye (1984) egyaránt fenntartja a kínzás vagy a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód bármely formájának tilalmát. Ezek az alapdokumentumok azért jelentősek, mert megerősítik az emberi méltóság tiszteletben tartásának és az egyéneknek a rossz bánásmódtól való védelmének elvét. Következésképpen kollektív felelősséget állapítanak meg a fájdalom és a szenvedés enyhítésére, az emberi jogok védelme mellett. Az emberi jogok biztosítása, beleértve a fájdalommentes kezeléshez való hozzáférést, alapvető fontosságú az egészségügyi és társadalmi igazságossági kezdeményezésekben.

Ezek a megfontolások azon a koncepción alapulnak, hogy a fájdalom okozása és kezelése a hatalom és az igazságtalanság eszközének tekinthető, miközben a fájdalom kezelése alapvető és globális emberi jog.

Az Egészségügyi Világszervezet 2012-es becslése szerint körülbelül 5,5 milliárd ember él olyan országokban, ahol nem vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésre ellenőrzött gyógyszerek, és a közepes vagy súlyos fájdalom esetén nem elégséges a kezeléshez való hozzáférés. Annak ellenére, hogy a Kábítószerügyi Bizottság többször is emlékeztette az országokat kötelezettségeikre, a világ lakosságának 83 százaléka nem jut megfelelő kezeléshez a közepes vagy súlyos fájdalom esetén. Több millió ember, köztük körülbelül 5,5 millió végstádiumban lévő rákos beteg és 1 millió végstádiumban lévő HIV/AIDS-beteg szenved évente közepes vagy súlyos fájdalmat anélkül, hogy megfelelő kezeléshez jutna. (Emberi Jogi Tanács 2013)

Hivatkozások:

Baird and Sheffield (2016) The Relationship between Pain Beliefs and Physical and Mental Health Outcome Measures in Chronic Low Back Pain: Közvetlen és közvetett hatások. Egészségügy (Bázel). 2016 Aug 19;4(3):58. doi: 10.3390/healthcare4030058. PMID: 27548244; PMCID: PMC5041059.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5041059/
Bushnell MC, Ceko M, Low LA. A fájdalom kognitív és érzelmi kontrollja és annak zavara a krónikus fájdalomban. Nat Rev Neurosci. 2013 Jul;14(7):502-11. doi: 10.1038/nrn3516. Epub 2013 May 30. PMID: 23719569; PMCID: PMC4465351.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4465351/
De Sario, Gioacchino D., et al. "A mesterséges intelligencia használata a fájdalom felismerésére az arckifejezéseken keresztül: Egy áttekintés." Biomérnöki tudományok 10.5 (2023): 548.
Henry SG, Matthias MS. Beteg-orvos kommunikáció a fájdalomról: Fogalmi modell és narratív áttekintés. Pain Med. 2018 Nov 1;19(11):2154-2165. doi: 10.1093/pm/pny003. PMID: 29401356; PMCID: PMC6454797.
Hoffman KM, Trawalter S, Axt JR, Oliver MN. Faji előítéletesség a fájdalomfelmérésben és a kezelési ajánlásokban, valamint téves hiedelmek a feketék és fehérek közötti biológiai különbségekről. Proc Natl Acad Sci U S A. 2016 Apr 19;113(16):4296-301. doi: 10.1073/pnas.1516047113. Epub 2016 Apr 4. PMID: 27044069; PMCID: PMC4843483.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4843483/
Emberi Jogi Tanács (2013) A kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel foglalkozó különleges jelentéstevő, Juan E. Méndez jelentése.
https://www.ohchr.org/sites/default/files/Documents/HRBodies/HRCouncil/RegularSession/Session22/A.HRC.22.53_English.pdf
IASP: Pain in Women. https://www.iasp-pain.org/advocacy/global-year/pain-in-women/
IASP (2007) Az IASP meghirdeti a nők fájdalma elleni globális évet. https://www.eurekalert.org/news-releases/630641
Jensen, M. P. (2011). Hipnózis a krónikus fájdalom kezelésére: Terapeuta útmutató. Oxford University Press.
Prell T, Liebermann JD, Mendorf S, Lehmann T, Zipprich HM. Fájdalommal való megküzdési stratégiák és azok kapcsolata az életminőséggel Parkinson-kóros embereknél: Egy keresztmetszeti vizsgálat. PLoS One. 2021 Nov 1;16(11):e0257966. doi: 10.1371/journal.pone.0257966. PMID: 34723975; PMCID: PMC8559924.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8559924/
Oláh, Mara (1997) Önéletrajz. Magánkiadás.
Trachel és Cascella (2019) Fájdalomelmélet
van Rysewyk, Simon, szerk. A fájdalom jelentései: Volume 1. Springer Nature, 2016.
van Rysewyk, Simon, ed. Meanings of Pain: Volume 2: A fájdalom és a nyelv gyakori típusai. Springer Nature, 2019.
Zoffness, Rachel (2019) Think Pain Is Purely Medical? Think Again.Psychology Today (2019. október 25.) https://www.psychologytoday.com/intl/blog/pain-explained/201910/think-pain-is-purely-medical-think-again

Bushnell, M. C., Ceko, M. és Low, L. A. (2013). A fájdalom kognitív és érzelmi kontrollja és annak zavara a krónikus fájdalomban. Nature Reviews. Neuroscience, 14(7), 502–511. https://doi.org/10.1038/nrn3516

van Rysewyk, Simon, szerk. A fájdalom jelentései: Volume 1. Springer Nature, 2016.

van Rysewyk, Simon, ed. Meanings of Pain: Volume 2: A fájdalom és a nyelv gyakori típusai. Springer Nature, 2019.

Pain Med. 2018 Nov; 19(11): 2154–2165.
Online közzététel 2018 Feb 1. doi/ 10.1093/pm/pny003 Beteg-orvos kommunikáció a fájdalomról: Fogalmi modell és narratív áttekintés; Stephen G Henry, MD1 és Marianne S MatthiasPhD2,3,4,5

Oláh Mara: Önéletrajz, a szerző magánkiadása, ISBN 963-550-230-3, 28)

https://www.ohchr.org/sites/default/files/Documents/HRBodies/HRCouncil/RegularSession/Session22/A.HRC.22.53_English.pdf

Trachsel, L. A., Munakomi, S. és Cascella, M. (2024). Fájdalomelmélet. In StatPearls. StatPearls Publishing. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK545194/
FájdalomelméletLindsay A. Trachsel; Sunil Munakomi; Marco Cascella.

A fájdalom arckifejezése

A mesterséges intelligencia (AI) ígéretes eszközként jelent meg a fájdalom értékelésének automatizálására és objektiválására a fájdalommal kapcsolatos arckifejezések azonosítása révén.

forrás: Gioacchino et al: A mesterséges intelligencia használata a fájdalom felismerésére az arckifejezéseken keresztül: Visszatekintés (2023)
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC10215219/

A fájdalom olyan kellemetlen szubjektív élmény, amelyet tényleges vagy potenciális szövetkárosodás okoz, és amelyhez összetett neurológiai és pszichoszociális komponensek társulnak [1,2]. Az önbevallás az elsődleges módszer a fájdalom értékelésére, mivel az erősen egyénre szabott és az egyén észlelésétől függ [3,4].

Az orvosi szakirodalom számos fájdalomértékelési rendszert ismertet a fájdalom értékelésére, köztük a 100 mm-es vizuális analóg skálát (VAS), a numerikus értékelési skálát (NRS) és a színes analóg skálát [5,6,7]. Tanulmányok kimutatták, hogy a VAS a fájdalom rendkívül megbízható és érvényes mérőeszköze, és jelentős bizonyítékok alapján a legjobban reagál a kezelés hatásaira [8].

Értékessége ellenére a jármű-riasztórendszert számos hiányosság terheli. Például nem alkalmazható olyan helyzetekben, amikor az egyének eszméletlenek, kognitívan sérültek vagy nem képesek verbálisan artikulálni magukat [9].

Megfigyelési skálákat fejlesztettek ki és validáltak különböző klinikai környezetben és meghatározott betegcsoportoknál történő használatra, hogy foglalkozzanak a betegek fájdalomról való kommunikációra való képtelenségével. Ezek a skálák, mint például a viselkedési fájdalomskála, a Nociception Coma Scale és a Children's Revised Impact of Event Scale [10,11,12], alternatív módszert kínálnak a fájdalom értékelésére, de a megfigyelő előzetes képzettsége és a fájdalomválaszok pontos értelmezésének képessége korlátozza őket.

Emellett a vizsgálatok szerint a megfigyelői torzítások befolyásolhatják e skálák eredményeit [13,14,15]. Ezért szükség van egy valóban objektív fájdalomfelmérési módszerre, amely a beteg fájdalomérzetében bekövetkező változások észleléséhez időérzékeny is.

A mesterséges intelligencia (AI) képes átalakítani az egészségügyi rendszert azáltal, hogy hatékonyabbá teszi a fájdalom alatti arckifejezések elemzését, és csökkenti az emberi szakemberek munkaterhelését. A mesterséges intelligencia különösen a gépi tanulási (ML) algoritmusok és adatelemzési technikák felhasználásával automatizálhatja a jellemzők kinyerését és elvégezheti az ismétlődő és időigényes, sok emberi erőfeszítést igénylő feladatokat; ez jobb betegeredményeket, jobb erőforrás-felhasználást és alacsonyabb működési költségeket eredményezhet [16,17].

Erica Jacques: Fájdalomskálák: A skálák típusai és használatuk a fájdalom magyarázatára (2023)
https://www.verywellhealth.com/pain-scales-assessment-tools-4020329

Numerikus fájdalomértékelő skála
NIH / Warren Grant Magnusen Klinikai Központ

A numerikus értékelési skálát (NRS) 9 éves kor felettiek számára tervezték. Ez az egyik leggyakrabban használt fájdalomskála az egészségügyben.

Használatához csak mondja ki azt a számot, amelyik a legjobban megfelel az Ön által érzett fájdalom szintjének; a skálán maga is elhelyezhet egy jelet.

A nulla azt jelenti, hogy nincs fájdalom, míg a 10 a lehető legintenzívebb fájdalmat jelenti.1

Wong-Baker Faces fájdalomskála

NIH / Warren Grant Magnusen Klinikai Központ

A Wong-Baker FACES fájdalomskála képeket és számokat kombinál a fájdalom értékeléséhez. Felnőtteknél és 3 év feletti gyermekeknél is alkalmazható.

Hat arc különböző arckifejezéseket ábrázol, a boldogtól a rendkívül zaklatottig. Mindegyikhez 0 (mosoly) és 10 (sírás) közötti számértéket rendelnek.2

Használatához rámutathat arra a képre, amelyik a legjobban reprezentálja a fájdalom mértékét és intenzitását.

Elsődleges és másodlagos krónikus fájdalom
FLACC fájdalomskála

NIH / Warren Grant Magnusen Klinikai Központ

A FLACC fájdalomskála az egészségügyi szolgáltató által végzett megfigyeléseken alapul. Eredetileg kisgyermekek értékelésére készült, de bárki számára használható, aki nem tud kommunikálni.3
FLACC jelentése:

Arckifejezés
Lábfeszülés vagy lazítás
Aktivitás (mozdulatlanul vagy fájdalmasan vonagló)
Sírás
Vigasztalhatóság (megvigasztalható-e)
Az öt kategória mindegyikére nulla és kettő közötti pontokat adnak. Ezután összesítik az összesített pontszámot. A pontszámok értelmezése a következőképpen történik:

0: Nyugodt és kényelmes
1-3: Enyhe kellemetlenség
4-6: Mérsékelt fájdalom
7-10: Súlyos kellemetlenségek/fájdalom
A FLACC-pontszám rendszeres rögzítésével az egészségügyi szolgáltatók érzékelhetik, hogy valakinek a fájdalma növekszik, csökken vagy változatlan marad.

https://www.medicalnewstoday.com/articles/wong-baker-pain-scale

https://www.britannica.com/science/pain/Alleviation-of-pain

(https://www.verywellhealth.com/pain-scales-assessment-tools-4020329). A fájdalom kifejezése információt ad az orvosnak, segítheti a beteg történetének és tapasztalatainak megértését, azok értő és támogató meghallgatása pedig segíti az orvos - beteg kacspolatot, a beteg tapasztaéatát és akár gyógyulását is.