Text size
Line height
Text spacing
Tanári útmutató
Teljesítési követelmények
Tanári útmutató
8. Endometriózis és fájdalom Az útmutatóról Az alábbi tanári útmutató segítséget nyújt az oktatóknak abban, hogy segítsék a diákokat abban, hogy átgondoltan vegyenek részt saját tanulási folyamatukban. A módszer cselekvésalapú, célja, hogy a résztvevőket arra ösztönözze, hogy a tudományos, privilegizált nézőponton túlmenően megértsék a különböző nézőpontok igazságát egy adott helyzetben. Figyelembe veszi, és néha megkérdőjelezi a józan eszünket különböző témákban, ami nem szokásos az orvosi tanulmányok keretében. Alapja a mindennapi tapasztalatainkról való elmélkedés és néha idézés. Például arra kéri a résztvevőket, hogy reflektáljanak a fájdalommal kapcsolatos mindennapi kifejezéseikre, hogy megértsék, milyen rejtett fogalmak létezhetnek a fájdalomról anélkül, hogy reflektálnánk rá. A feladatok többsége különböző technikákat alkalmazva arra ösztönzi a résztvevőket, hogy kritikusan vizsgálják meg az "elfogadott", általában megkérdőjelezhetetlen tudást. Például megkérhetjük őket, hogy képzeljék magukat mások szerepébe, és az ő szemszögükből érveljenek, vagy gyűjtsék össze mindennapi tudásukat, feltételezéseiket és kulturális elfogultságaikat, amelyeket az ismertség miatt gyakran nehéz észrevenni. A gyakorlatok rugalmasan alkalmazhatók, az előadó stílusától függően. Célszerű flipchartot vagy táblát használni, hogy a tanulók által felvetett gondolatokat az egész csoport számára jól láthatóan feljegyezhessük és megjeleníthessük. Célszerű a beszélgetéseket is a lehető legnyitottabban vezetni, mert ezeknél a feladatoknál - talán az előadások és gyakorlatok szokásos formátumától eltérően - sok jó és váratlan válasz érkezik a csoporttól. A gyakorlatok a diákhoz igazodva, közvetlenül az előadás témáit követve készültek. A diák bemutatása előtt Mielőtt megmutatnánk a diákat, kérjük meg a diákokat, hogy a lehető legpontosabban írják le a fájdalom fogalmát, a legjobb tudásuk szerint. A definíciók elkészülte után néhányat fel lehet olvasni, majd a következő kérdésekkel érdemes felmérni a közösségnek a fájdalom természetéről alkotott nézeteit: 1. Ki határozta meg a fájdalmat kizárólag biológiai szempontból? (Emelje fel a kezét) 2. Kik vontak be a biológiai szempontokon kívül más szempontokat is a definícióikba? Mik ezek a szempontok? (Jegyezze fel a válaszokat a táblára, és próbálja meg kategorizálni őket a tanulókkal együtt.) Milyen nehézségek merülnek fel a fájdalom meghatározásában? A feladat elvégzése után mutassa be a tartalmat bemutató diát, és ennek alapján mérlegelje, hogy a csoport a fájdalom mely aspektusaival foglalkozott, és melyekkel nem a definícióikban. BEVEZETÉS Az előadás az endometriózis központi példáján keresztül vizsgálja a fájdalom pszichológiai, fizikai és kulturális jelenségként való értelmezésének fejlődését. A könyv az endometriózis áttekintésével kezdődik, amely a reproduktív korú nők mintegy 10%-át érintő krónikus állapot, amelyet a méhen kívüli endometriumszerű szövetek jelenléte jellemez, ami jelentős fájdalommal és meddőséggel jár. Az előadás ezután áttér a fájdalom jelenlegi meghatározásainak megvitatására, a fájdalomelméletek történeti hátterének bemutatására, és a biopszichoszociális modellre összpontosít. Ezt a modellt alaposan megvizsgáljuk, kiemelve a fájdalom egymással összefüggő biológiai, pszichológiai és kulturális aspektusait. Az előadás kitér az olyan tényezőknek a fájdalom érzékelésére és kifejezésére gyakorolt hatására is, mint a rasszizmus, a sebezhetőség és a társadalmi felelősség. Végül hangsúlyozza az orvosok és a betegek közötti hatékony kommunikáció kritikus szerepét az olyan krónikus fájdalomállapotok kezelésében, mint az endometriózis, ebben az átfogó keretben. 4-6. dia - Mi a fájdalom? Ez a szakasz a Nemzetközi Fájdalomkutató Társaság (IASP) 2020-as definícióját ismerteti, amely szerint a fájdalom "kellemetlen érzékszervi és érzelmi élmény, amely tényleges vagy potenciális szöveti károsodással kapcsolatos vagy ahhoz hasonló". Az IASP ezt a definíciót hat kulcsfontosságú ponttal bővíti ki, amelyek kiemelik, hogy a fájdalom összetett, személyes élmény, amelyet biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők alakítanak. Megkülönbözteti a fájdalmat a nocicepciótól, hangsúlyozza az élettapasztalatok szerepét a fájdalomérzet alakításában, és hangsúlyozza az egyének fájdalomról szóló beszámolóinak tiszteletben tartásának fontosságát. A jegyzetek kitérnek a fájdalomnak a jóllétre gyakorolt lehetséges káros hatásaira is, és elismerik, hogy a fájdalom a verbális kommunikáción túlmutató módon is kifejezhető. Ez a meghatározás a fájdalom továbbfejlesztett megértését tükrözi, és olyan szempontokat emel ki, amelyeket korábban nem ismertek el. 7 - 9. dia - A Fájdalomelméletek története 10. dia – BIOPSZICHOSZICIÁLIS FÁJDALOM 11-16. dia - A fájdalom biológiai és pszichológiai domainjai A dia kivetítése előtt kérje meg a diákokat, hogy gondoljanak egy olyan ismerősükre, aki szokatlanul viszonyul a saját fájdalmához (vagy betegségéhez). Az adott személy szemszögéből kiindulva írja le egyes szám első személyben, hogy mit gondol az illető a fájdalmáról (pl. "Az életem kettétört"; "Ez mostantól kezdve mindig így lesz"; "Nem érdemes említést tenni róla, csak beveszek egy fájdalomcsillapítót és kész", stb.) Miután a diákok elvégezték a feladatot, hasonlítsunk össze néhány választ: valaki felolvassa hangosan a válaszát, majd megkérdezzük, ki írt le egy egészen más nézőpontot. Hasonlítsuk össze a fájdalom (vagy betegség) különböző fogalmait, és próbáljuk meg egyetlen szóval megnevezni őket (pl. "az önsajnáló"; "a tagadó"; "a kétségbeesett"; "az önbüntető" stb.). Kérjük meg a tanulókat, hogy képzeljék el, hogyan érzi magát az előző feladatban felidézett személy, amikor beteg. Próbálja meg kifejezni ezt az érzést az illető testtartásával. A feladat elvégzése után érdemes körülnézni a teremben, és megkérdezni a résztvevőket, hogy szerintük ki van jobb helyzetben és miért. Kérjük meg a tanulókat, hogy nevezzenek meg valamit, amit különösen fájdalmasnak találnak, olyannyira, hogy még félnek is tőle (pl. injekció, sípcsontrúgás, fülfájás stb.). Magyarázzák el, hogy szerintük ez hogyan befolyásolja a fájdalomérzetüket: ki úgy gondolja, hogy egyáltalán nem érinti őket, és ki úgy véli, hogy sokkal nagyobb fájdalmat érez valamitől, amitől fél. A feladat célja, hogy a tanulók saját tapasztalataik alapján megértsék, hogy a fájdalomhoz különböző fogalmak és érzések társulhatnak. Ez azért fontos, mert a tanfolyam további anyagai bemutatják, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a fájdalom érzékeléséhez, előítéleteinkhez, fogalmainkhoz, érzéseinkhez és megküzdési stratégiáinkhoz. Ez a szakasz a fájdalom kezelésének fontosságát hangsúlyozza, három, egymással összefüggő terület - a biológia, a pszichológia és a szociális működés - kezelésével. A biológiai aspektus olyan tényezőket foglal magában, mint a genetika, a hormonok, a szövetkárosodás és a neuropszichológia, a fájdalomérzékelés pedig a perifériás és a központi idegrendszert egyaránt érinti. A pszichológiai terület magában foglalja a gondolatokat, a hiedelmeket, a megküzdési viselkedést, a korábbi tapasztalatokat és az érzelmeket, amelyek mind jelentősen befolyásolják a fájdalom érzékelését és kezelését. A fájdalom kétirányú: a fájdalom hatással van az érzelmekre és a megismerésre, ezek a tényezők pedig viszont befolyásolják a fájdalmat. A hatékony kezelés holisztikus megközelítést igényel, amely mindhárom területet figyelembe veszi a krónikus fájdalom átfogó kezelése érdekében. 17 - 22. dia - A fájdalom szociális domainja A "nemek közötti fájdalomszakadék" rávilágít a férfiak és nők fájdalomérzékelése és kezelése közötti különbségekre, ami sok nő esetében nem megfelelő ellátáshoz vezet. A faji előítéletek, különösen a biológiai különbségekkel kapcsolatos téves elképzelések hozzájárulnak a kisebbségek fájdalomcsillapításában tapasztalható egyenlőtlenségekhez. A sérülékeny csoportok, beleértve azokat is, akik nem tudják verbálisan kifejezni fájdalmukat, gyakran jelentős kihívásokkal szembesülnek a megfelelő ellátásban való részesülés során. Az olyan eszközök, mint a FLACC Fájdalomskála, segítenek megoldani ezeket a kihívásokat a fájdalom értékelésével a nem verbális betegek esetében. A fájdalomcsillapítást alapvető emberi jogként ismerik el, mégis világszerte milliók nem jutnak hozzá a megfelelő fájdalomcsillapításhoz, ami hangsúlyozza, hogy folyamatos érdekérvényesítésre és fellépésre van szükség ezen egyenlőtlenségek kezelése érdekében. A tanulók gyűjtsék össze az anyanyelvükön használt gyakori kifejezéseket, amelyeket az emberek a fájdalom lekicsinyítésére használnak (pl. "nem nagy ügy"; "túl fogod élni"; "állj fel"; "rázd le"; ne legyél már ilyen gyerekes). A résztvevők párban gyűjtsék össze azokat a tapasztalatokat, amikor tudomásuk szerint valakinek a fájdalmát rasszizmus vagy nemi kirekesztés miatt nem vették komolyan. Olvassátok el együtt a 17. dián található beszámolót! 23. dia - Kommunikáció A tanulók találjanak ki egy eszközt a fájdalom nem verbális kifejezésére (pl. fogáserősség mérése, színek intenzitása, formák). A hallgatók kereshetik például a Reimagining Pain Communication Projectet, amely a Bergeni Egyetem egyik hallgatójának diplomamunkája. https://ifdesign.com/en/winner-ranking/project/re-imagining-pain-communication/567583) 24-26. dia - Társadalomkritikai perspektíva Gyűjtsön össze érveket, fiktív eseteket arról, hogy a fájdalomcsillapítás visszatartása kínzásnak tekinthető-e. Igen, ha... (pl. a fájdalom szándékos okozása; katonák háborúba küldése anélkül, hogy a sérülések fájdalomcsillapítását biztosítanák; fájdalomcsillapítás megtagadása egy vajúdó nőtől, arra hivatkozva, hogy hamarosan vége lesz, stb.); Nem, ha... 27. dia -TAKE HOME ÜZENET BIBLIOGRAPHY Baird and Sheffield (2016) The Relationship between Pain Beliefs and Physical and Mental Health Outcome Measures in Chronic Low Back Pain: Közvetlen és közvetett hatások. Egészségügy (Bázel). 2016 Aug 19;4(3):58. doi: 10.3390/healthcare4030058. PMID: 27548244; PMCID: PMC5041059. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5041059/ Bushnell MC, Ceko M, Low LA. A fájdalom kognitív és érzelmi kontrollja és annak zavara a krónikus fájdalomban. Nat Rev Neurosci. 2013 Jul;14(7):502-11. doi: 10.1038/nrn3516. Epub 2013 May 30. PMID: 23719569; PMCID: PMC4465351. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4465351/ De Sario, Gioacchino D., et al. "A mesterséges intelligencia használata a fájdalom felismerésére az arckifejezéseken keresztül: Egy áttekintés." Biomérnöki tudományok 10.5 (2023): 548. Henry SG, Matthias MS. Beteg-orvos kommunikáció a fájdalomról: Fogalmi modell és narratív áttekintés. Pain Med. 2018 Nov 1;19(11):2154-2165. doi: 10.1093/pm/pny003. PMID: 29401356; PMCID: PMC6454797. Hoffman KM, Trawalter S, Axt JR, Oliver MN. Faji előítéletesség a fájdalomfelmérésben és a kezelési ajánlásokban, valamint téves hiedelmek a feketék és fehérek közötti biológiai különbségekről. Proc Natl Acad Sci U S A. 2016 Apr 19;113(16):4296-301. doi: 10.1073/pnas.1516047113. Epub 2016 Apr 4. PMID: 27044069; PMCID: PMC4843483. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4843483/ Emberi Jogi Tanács (2013) A kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel foglalkozó különleges jelentéstevő, Juan E. Méndez jelentése. https://www.ohchr.org/sites/default/files/Documents/HRBodies/HRCouncil/RegularSession/Session22/A.HRC.22.53_English.pdf IASP: Pain in Women. https://www.iasp-pain.org/advocacy/global-year/pain-in-women/ IASP (2007) Az IASP meghirdeti a nők fájdalma elleni globális évet. https://www.eurekalert.org/news-releases/630641 Jensen, M. P. (2011). Hipnózis a krónikus fájdalom kezelésére: Terapeuta útmutató. Oxford University Press. Prell T, Liebermann JD, Mendorf S, Lehmann T, Zipprich HM. Fájdalommal való megküzdési stratégiák és azok kapcsolata az életminőséggel Parkinson-kóros embereknél: Egy keresztmetszeti vizsgálat. PLoS One. 2021 Nov 1;16(11):e0257966. doi: 10.1371/journal.pone.0257966. PMID: 34723975; PMCID: PMC8559924. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8559924/ Oláh, Mara (1997) Önéletrajz. Magánkiadás. Trachel és Cascella (2019) Fájdalomelmélet van Rysewyk, Simon, szerk. A fájdalom jelentései: Volume 1. Springer Nature, 2016. van Rysewyk, Simon, ed. Meanings of Pain: Volume 2: A fájdalom és a nyelv gyakori típusai. Springer Nature, 2019. Zoffness, Rachel (2019) Think Pain Is Purely Medical? Think Again.Psychology Today (2019. október 25.) https://www.psychologytoday.com/intl/blog/pain-explained/201910/think-pain-is-purely-medical-think-again
2021-1-HU01-KA220-HED-000027613 - COHRICE
Tanári útmutató
(alapszint)
Olvassa fel az IASP fájdalom definícióját, és kérdezze meg a tanulókat, hogy a definíció mely elemei tűnnek számukra progresszívnek vagy furcsának, és miért.
Itt ismertetjük a fájdalomelméletek fejlődését, kiemelve azt a fokozatos megértést, hogy a fájdalom nem kizárólag fizikai érzés. A korai elméletek, mint például az intenzitáselmélet, a karteziánus dualizmus és a specifitáselmélet, megalapozták a modern fájdalomkutatást, de a krónikus fájdalom magyarázatában és a pszichológiai tényezők szerepében korlátozottak voltak. Az 1965-ben bevezetett Gate Control elmélet úttörő volt a fájdalomérzékelés fizikai és pszichológiai elemei közötti kölcsönhatás felismerésében, és egy "kaput" javasolt a gerincvelőben, amely szabályozza a fájdalomjeleket. Később a Neuromatrix-modell ezt kibővítette azzal, hogy hangsúlyozta a központi idegrendszer szerepét a fájdalom generálásában, elismerve a kognitív és érzelmi tényezők hatását. Ezek az elméletek azonban a fejlődés ellenére nem foglalkoznak teljes mértékben a fájdalom társadalmi aspektusaival, ami azt jelzi, hogy további kutatásokra és átfogóbb modellek kidolgozására van szükség, ami a biopszichoszociális megközelítéshez vezet.
A biopszichoszociális modell holisztikus megközelítést kínál a fájdalom megértéséhez, hangsúlyozva a biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők összetett kölcsönhatását. Kiemeli, hogy minden olyan fájdalomelmélet, amely figyelmen kívül hagyja ezeket a dimenziókat, elégtelen. Bár a "biopszichoszociális" kifejezést 1954-ben Roy Grinker alkotta meg, a megközelítést korábban olyan orvosok népszerűsítették, mint John Joseph Bonica, aki a II. világháború után interdiszciplináris fájdalomklinikákért szállt síkra. George Engle 1977-es munkája a többdimenziós betegségkezelésről és John D. Loeser hozzájárulása a fájdalom értékeléséhez továbbfejlesztette ezt a modellt. Ezek az elemek együttesen átfogó keretet biztosítanak a krónikus fájdalom hatékony megértéséhez és kezeléséhez.
Ezek a diák bemutatják a tanulóknak a fájdalom biológiai területét. Ez a szempont áll a legközelebb a diákokhoz. Ezeket érdemes egyszerű előadás formájában bemutatni.
Ezek a diák a fájdalom társadalmi vonatkozásairól szólnak, amelyek összetettek és sokrétűek, és olyan kérdéseket foglalnak magukban, mint a nem, a faj, az etnikum és a társadalmi felelősségvállalás.
A betegek és a klinikusok közötti hatékony kommunikáció elengedhetetlen a sikeres fájdalomcsillapításhoz. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a fájdalomról való beszélgetés kihívást jelenthet, ami azt jelzi, hogy ezen a területen javulásra van szükség. A jó kommunikáció nemcsak a betegek elégedettségét és a kezeléshez való ragaszkodást növeli, hanem javítja a klinikai eredményeket is. Ha a betegek úgy érzik, hogy a kezelőorvosuk elismeri őket, és megerősíti őket, nagyobb valószínűséggel követik a kezelési ajánlásokat, beleértve a nem gyógyszeres fájdalomkezelési technikákat is, ami jobb fájdalomcsillapítási eredményekhez vezet. Mivel a fájdalom szubjektív élmény, az orvosok számára elengedhetetlen, hogy feltétel nélkül bízzanak a páciensek saját bevallása szerinti fájdalomszintekben és fogadják el azokat.
Provokatív befejezésként Ivan Illich társadalomkritikus gondolatait vizsgáljuk, aki megkérdőjelezi a fájdalom és a fájdalomcsillapítás hagyományos értelmezését a modern társadalomban. Illich osztrák római katolikus pap és filozófus 1975-ben megjelent "Orvosi nemezis" című könyvében bírálta az élet túlmedikalizálását. Azt állította, hogy az iparosodott társadalom eltorzítja a fájdalom megtapasztalását azáltal, hogy technikai kérdéssé teszi azt, megfosztva a szenvedést személyes és kulturális jelentésétől. Illich szerint ez az elmozdulás arra készteti az embereket, hogy a fájdalmat inkább kezelendő vagy megszüntetendő dolognak tekintsék, mintsem az emberi tapasztalat részének, amely egyéni reakciót és ellenállóképességet igényel. Az utolsó dián összefoglaljuk Illich nézeteit arról, hogy a társadalmi struktúrák hogyan befolyásolják és szerinte hogyan csökkentik a fájdalom természetes élményét, hangsúlyozva a függetlenséget, az emberi kompetenciát, a kontextust és a felelősséget.
Az endometriózis tanulmányozásakor fontos megérteni, hogy a fájdalom nem pusztán fizikai érzés, hanem biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők által formált összetett élmény. Ezek a szempontok szorosan összefüggnek egymással, ami azt jelenti, hogy a hatékony kezeléshez mindhárommal foglalkozni kell. Az egészségügyi szolgáltatóknak figyelembe kell venniük és integrálniuk kell ezeket a dimenziókat a holisztikus ellátás biztosítása érdekében, biztosítva az endometriózissal élő egyének különböző igényeinek kielégítését. Ez a megközelítés hatékonyabb fájdalomcsillapítást és jobb általános eredményeket eredményez a betegek számára.
Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the Foundation for the Development of the Education System. Neither the European Union nor entity providing the grant can be held responsible for them.