Kurzus BASIC_Graduate level learning material about the challenges of human reproductive medicine in a changing Europe

2021-1-HU01-KA220-HED-000027613 - COHRICE

SYLLABUS

A genetikai tanácsadás kihívásai

(Alapszint)

A genetikai tanácsadás jelentőségét az adja, hogy az összes szülés 0,65%-ában olyan újszülött születik mely komoly kromoszóma-rendellenességgel rendelkezik, a terhességek 2-3%-ában pedig súlyos veleszületett rendellenességet is észlelnek. A monogén eredetű örökletes rendellenességek előfordulási gyakorisága 3,6/1000 szülés, és a kromoszóma-rendellenességek felelősek az összes perinatális mortalitás 30%-áért. 

Mi az a genetikai tanácsadás?

A genetikai tanácsadás egy kommunikációs eljárás a szülők és a szakember között, annak érdekében, hogy feltárják egy esetleges veleszületett rendellenesség kialakulásának, manifesztációjának esélyét. Ennek során a szakember segít elmagyarázni a szülőknek a különböző betegségeket, beleértve a diagnózist, a tüneteket, a főbb jellemzőket és az öröklődés módját. Az első genetikai tanácsadás az 1940-es években indult, elszakadva az eugenikától. A beszélgetés során mindig a következőkre kell összpontosítani: tájékoztatást adni a következő terhességek állapotáról, kezelési lehetőségeiről, kockázatértékeléséről, a genetikai diagnosztika módszereiről, a diagnosztikai beavatkozások korlátairól és kockázatairól, alternatív lehetőségekről, gyakorlati tanácsokról, valamint a következő terhességek kockázatáról. A tanácsadáshoz kiváló kommunikációs képességekkel rendelkező szakember szükséges, és az is fontos, hogy az egyes feltételeket a szülőkkel mindenki által megértett módon, társadalmi, vallási és etnikai státuszukat tiszteletben tartva megbeszéljük.

Milyen invazív módszerek alkalmazhatók a prenatális diagnosztikában?

Az invazív prenatális genetikai vizsgálatokhoz a diagnosztikai mintákat a méhüregből gyűjtünk. Ezek az eljárások bizonyos kockázati szinttel járnak, ezért csak szigorú indikációk esetén szabad elvégezni: az anya életkora a megtermékenyítés időpontjában ≥ 37, az első trimeszterben végzett vizsgálat során a nyaki redő áttetszőség (NT) ≥ 3 mm, anyai szérumból végzett biomarker szintjének az értékelés magas kockázatot (1:250) eredményezett, a második trimeszter ultrahangvizsgálata során kóros ultrahanglelet, az egyik szülő stabil transzlokációs hordozó, pozitív családi anamnézis kromoszóma-rendellenességre az előző terhesség(ek)ben. Az invazív eljárások közé tartozik a genetikai amniocentézis (GAC), a chorionbolyhos mintavétel (CVS), a perkután köldökvér mintavétel (PUBS). Lásd ezeket az eljárásokat részletesen az előadásban.

Milyen non-invazív szűrővizsgálatok állnak rendelkezésre manapság?

A szűrési módszereket az egyébként problémamentes vagy alacsony kockázatú terhességekből származó magas genetikai kockázatú terhességek szűrésére tervezték. A szűrési módszerek követelményei a következők: meghatározott állapot diagnosztizálására kell tervezni; megbízhatónak és biztonságosnak kell lennie; alacsony ál negatív-ál pozitív aránynak kell lennie; a magas kockázatú eseteket tovább kell vizsgálni a diagnózis felállításáig; az orvosok és a társadalom között etikai megállapodásnak kell lennie a szűrési eljárásokról.

Milyen biomarkerek használhatók szűréshez?

Történelmileg az alfa-foetoprotein (AFP) (a magzati máj által termelt fehérje, amely a magzatvízben jelenik meg, és képes megkerülni a méhlepényt) anyai szérumból történő meghatározása volt az első elérhető módszer 1972-ben. Az AFP klinikai megvalósítása a magzati idegcső záródási defektusok (magas szint), kromoszóma-rendellenességek (alacsony szint), ikerterhesség (magas szint) és méhen belüli elhalás (alacsony szint) meglétére korlátozódott egy olyan korszakban, amikor az ultrahang nem volt széles körben elérhető. Az AFP-szinteket a 16. terhességi héten határozták meg. Mivel a vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy az AFP önmagában nem megbízható eszköz a magas kockázatú betegek értékelésére, elkezdtek más markereket hozzáadni, például a szabad szérum humán koriongonadotropint (hCG) és a terhességgel összefüggő plazmafehérjét-A-t (PAPP-A). Ezek a markerek korrelációt mutattak a 21-es triszómiával (Down-szindróma), a hCG növekedés és a PAPP-A csökkenés jelenlétével ezekben az esetekben. A második trimeszterben az AFP mellett a nem konjugált anyai szérum ösztriol (ET) és inhibin-A szintje korrelációt mutatott a magzati kromoszóma-rendellenességekkel.  A szérum biomarker szint rutinszerű mérése nagyon hasznos eszköznek bizonyult a fiatal (37 év alatti) anyák számára, mivel ebben a populációban a Down-szindrómás magzatok 90%-a prenatálisan diagnosztizálható, illetve a 37-40 év közötti populációban ez egy hasznos kiegészítő eszköz a invazív módszer a döntéshozatalban. A 40 éves kor felett a kromoszóma-rendellenesség kockázata meghaladja az invazív módszerek abortuszkockázatát, ezért ez a módszer javasolt. 

Mi az a NIPT?

A non-invazív prenatális vizsgálat (NIPT) egy olyan módszer, amely a magzati DNS kimutatásán alapul az anyai szérumból. Először 1997-ben írták le Lo és munkatársai. A magzati DNS a chorionból származik, és a szabadon keringő DNS 20%-át építi fel az anyai szérumban. A módszerhez legalább 5% szabad magzati DNS szükséges az anyai szérumban, és magas kimutatási aránya (99,4%), <1% álpozitív és álnegatív aránnyal, ami áttörést jelent a megbízhatóság és a kórállapotok kimutatása terén. A mai napig nem fedezi minden EU-tagállam társadalombiztosítási rendszere, ezért a betegeknek fizetniük kell érte, de térítés ellenében a lakosság számára elérhető.

Következtetés

A 21-es triszómia prenatális diagnózisához és szűréséhez hatékony invazív és noninvazív módszerek is rendelkezésre állnak. Bizonyos szigorú kritériumok teljesülése esetén az invazív módszerek javasoltak. Általánosságban elmondható, hogy ha a beavatkozásból eredő kockázat meghaladja a veleszületett rendellenesség előfordulásának kockázatát, akkor az invazív módszer javasolt. A NIPT új távlatokat nyitott, és a prenatális tesztelés fókuszát a terhesség első trimeszterére helyezte át. Az elöregedő európai társadalomban komoly probléma a kromoszóma-rendellenességek életkorral összefüggő megnövekedett kockázata. A genetikai tanácsadás fő célja, hogy a szülők hozzáférjenek a legmodernebb technikákhoz az egészséges gyermek elérése érdekében.

Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the Foundation for the Development of the Education System. Neither the European Union nor entity providing the grant can be held responsible for them.